Patrick J. Deneen álláspontja szerint a liberalizmus manapság már csak a végnapjait éli, kezd atomjaira hullni, mivel olyan környezetet teremtett, mely részben a saját feltételeit számolja fel.

Patrick J. Deneen, a Notre Dame Egyetem politikatudományok professzora legújabb könyvében (Why Liberalism Failed) a liberalizmus ideológiájának bukásáról ír, melyre a Századvég Alapítvány egy recenzió formájában hívta fel a magyar olvasók figyelmét.

A szerző szerint a liberalizmus az elmúlt 400 év legjobban teljesítő ideológiája volt, mára azonban a végnapjait éli. Deneen szerint mindez azért következett be, mert az alapvető értékei és vezérelvei olyan ellentétes, illetve visszafordíthatatlan változásokat hoztak létre a társadalomban, melyek gyökeresen átalakították a politikai és a gazdasági viszonyokat, a technológiát és tudományt, továbbá a társas kapcsolatokba is teljes mértékben belefolytak.

A liberalizmus egy homogenizált, sztenderdekre épülő, elszemélytelenedett amerikai társadalmat hozott létre, ahol a végső cél az egyéni elképzelések és érdekek érvényesítése”

– olvasható a könyv recenziójában.

A professzor a könyvében négy témakörre építi fel érvelési struktúráját. Az első a társadalmi paradoxon kérdése, mely kapcsán Deneen megjegyzi, hogy annak ellenére, hogy a liberalizmus legfőbb célja az egyének liberalizációja, a saját vágyak elérése és az önmegvalósítás, éppen ellenkező hatást ért el. A különféle felmérések és kutatások ugyanis azt bizonyítják, hogy ebben a rendszerben a legtöbben úgy érzik, nincs erejük kontrollálni a saját sorsukat, sem pedig a politikai elit és a kormány cselekedeteit.

Ehhez hozzájárul még a globalizáció is, amely óriási egyenlőtlenségeket teremt a társadalmakban, ami szintén feszültséget okoz az egyénben.”

Patrick J. Deneen úgy látja, hogy ezek az egyenlőtlenségek ráadásul hosszú távú hatással bírnak, generációkról generációkra szállnak, ami megmutatkozik az elit egyetemek esetében is, ahova jelentős vagyon nélkül képtelenség bejutni. A szerző szerint a kultúra elvesztése is lényeges pont, ugyanis a liberalizmus egyfajta „antikultúrát” hozott létre, mivel a tradicionális értékek és hagyományok háttérbe szorulásával új nemzeti „ünnepnapok” nyertek teret, mint például a Black Friday, a materializált és fogyasztóorientált modern társadalom lenyomata. A társadalmi kapcsolatokra pedig ugyancsak negatív hatással bír a közösségi média világa, amely még jobban ráerősít a konzumerizmus, a hedonizmus és a rövid távú gondolkodás elveire.

A politikai színtéren a szerző szerint ez a fajta társadalmi átalakulás oda vezetett, hogy a túlzott individualizmus csak egy „megfigyelő” államot kívánt, melynek fő feladata, hogy az emberek számára biztosítsa a személyes szabadsághoz köthető összes jogot, valamint csak eszközként működjön, ami a kereskedelmet, a termelést és a mobilitást irányítja.

A kultúra, tradíciók, stabilitás és értékek biztosítása helyett csak egy jogi és gazdasági keretként működő láthatatlan szereplővé vált az állam, amely csupán egyfajta mediátorként szolgálja ki lakosait”

– olvasható a recenzióban.

A gazdasági viszonyokat elemezve a professzor szintén arra a következtetésre jut, hogy az individualizmus és a globalizáció felerősödésével egyre nagyobb szakadékok jöttek létre a társadalmon belül. A folyamatos versengés a nemzetközi környezetben pedig feszültséghez, továbbá globális méretű gazdasági összeomlásokhoz is vezetett és vezethet a jövőben is.

Mit hoz a jövő?

Deneen szerint a liberalizmus tehát kétségkívül a végnapjaihoz érkezett, így már csak korábbi rendszerek és ideológiák negatív tendenciáit másolja le. A szerző szerint a liberalizmus a továbbiakban is olyan válságokat fog előidézni, melyet az amerikai társadalom korábban még nem látott, így egyre nehezebb lesz megoldásokat találni a problémákra.

A professzor úgy véli, hogy e tényezők miatt a liberalizmus is elérkezett az alkonyához, s Fukuyama teóriájára reflektálva kifejti, hogy végül ez az ideológia is ugyanúgy el fog bukni, mint a fasizmus és a kommunizmus”

– áll a Századvég által közzétett írásban, ami zárásként azt is hozzáteszi, hogy az író szerint az ideológiákat túllépve egy olyan közösségi gondolkodásra volna szükség, melyben a jó gyakorlatok, a kultúra újrafelfedezése, a mikroközösségre való támaszkodás tölti be a vezető szerepet, ahol az állam erős, karakteres, jogi lábakon álló, dinamikus szereplőként funkcionál.

888.hu

OSZD MEG VADUL: