Orbánék még a kordont is ellopták. Ja, nem. Csak rájöttek, hogyan lehet kicseszni ezzel a csürhével. Rájöttek, hogy a DK-s gerontozombikkal felturbózott, élőláncnak csúfolt össznépihiszti előbb vagy utóbb úgyis goa-partyba torkollik. És hát nem is tévedünk nagyot.

A reggeli tér-leürítés sokkal inkább hajazott valamiféle kabaréjelentere, mint oszlatásra. A kedvencünk az a rendőr, amelyik jagdterrierként, égnek meredő seggel köszönt nagy “jó reggelt”-et a raszta rappernek a harci szekérnek csúfolt tákolmány alatt. Őt már csak a téren alvó, feltehető kábultságukat kialvó párocska volt szebb, no meg az Occupy Oktogonos Ricsike hazazavarása alkoholfogyaztása okán.

Szóval a szemét Orbán még a korodonokat is ellopta, így nem volt mit bontaniuk a Jobbikosoknak, akik pedig zászlóhegyekkel felszerelve, kiskosztümben-öltönyben érkeztek a kemény műveletre. Ja, nem. Rohantak a mandátumukat átvenni, busás fizetésért. Mert az azért mégis izgibb havonta a bankszámlán (plusz költségtérítés), mint egy egyszeri, látványos kordonbontás.

Amit Orbán ellopott.

Mert annyira fél, hogy még kordont sem mert állítani. Szerintük. Csoda egy ország ez. Itt a kisebbség biztos többség, ha eléggé hangos és hisztis. Itt a többség a kisebbség, mert tűrni kénytelen a hangos csürhe zajongását, viselni kénytelen mocskát és szagát. És a liget zsándárkos koszlidérce még mindig nem adta fel a harcot.

Indián harciüvöltés helyett visítva ágál, mígnem egy őr véletlenül el nem sodorja. Akkor még hangosabban visít, egészen be, a Parlamentig. Néha tarkítja egy kis farral nyomakodással, amit kizárólag a rend éber őreinek tartogat, és üdvözült mosolya láttán csak remélni merjük, hogy tartalék bugyi azért akad nála. Mindezek tükrében éberen várjuk az estét, hátha belefutunk egy kedves, visítós roncsba a változatlanul kordonok és TEK nélküli Kossuth téren, a sorrendben Vol. 3-ra keresztelt többségi, vagy kisebbségi, de mindenképp zajos tüncikén.

 

Vadhajtások szerkesztősége

OSZD MEG VADUL: