Azon a napon perelték be csaknem tízmilliárd dollárra a Google-t és a Facebookot, hogy kijött az unió új adatvédelmi törvénye, a GDPR. A két cég az elmúlt időszakban nem fordított túl sok figyelmet a privát adatokra, amelyeket gyakran ki is bocsátottak egy harmadik félnek.

Május 25-én lépett életbe az új uniós adatvédelmi rendelet, a GDPR és ezzel egy időben a Facebookot 3,9, míg a Google-t 3,7 milliárd euróra perelte be az osztrák Max Schrems. Az adatvédelmi aktivista az Európai Uniónál nyomta fel a két céget, ugyanis szerinte a vállalatok rengeteg privát adatot raktároznak a felhasználókról.

Elmondása szerint most már a jogszabályi háttér is rendelkezésére áll ahhoz, hogy feljelentse őket.

Az új uniós rendelet kimondja, hogy a vállalatok és oldalaik csak úgy gyűjthetnek adatokat, ha arra alapos érveik vannak, és a felhasználók beleegyeznek. Az Európai Unió ezzel a lépéssel akarja megakadályozni, hogy az oldalak “sütik” formájában gyűjtsenek privát adatokat a böngészési szokásokról.

A legnagyobb újítás az, hogyha egy cég nem hajlandó engedelmeskedni, azt óriási bírsággal lehet sújtani.

A Facebook és a Google bár átalakították a rendszerüket, Schrems szerint ez nincs így és a bíróságon akarja igazát bebizonyítani. Az aktivista szerint a két kaliforniai cégóriás azzal kerüli ki a szabályt, hogy a szolgáltatásaikat csak úgy engedik használni, ha a felhasználó minden adatgyűjtésbe beleegyezik, ez pedig kényszerítés a véleménye szerint.

Az osztrák férfi a Google-t a tulajdonában lévő Android miatt perelte be. Rajtuk kívül feljelentette a Facebookot, valamint a szintén a Zuckerberghez tartozó Instagramot és a WhatsAppot is az adatvédelmi rendelet megszegése miatt.

Így éltek vissza az adatainkkal

Az adatvédelmi botrány a Cambridge Analytica nevű vállalat miatt robbant ki. Ez volt az az angol-amerikai cég, melynek a Facebook több százmillió felhasználójának legprivátabb adatait is kiadta, hogy az célzott reklámok segítségével beavatkozzon a választásokba.

A Cambridge Analytica a Facebook-felhasználók adatainak feldolgozásával igyekezett képet alkotni a célba vett amerikai választók politikai beállítottságáról, és ennek alapján a 2016-os amerikai elnökválasztási kampányban személyre szabott üzenetekkel próbálta a tudtukon kívül befolyásolni őket.

A Facebook minderről tudott, engedélyével a CA évekkel ezelőtt létrehozott egy kvízjátékot, és a válaszok elemzése után meg tudták állapítani, hogy a felhasználók milyen politikai vonalat követnek. A legfrissebb felmérések szerint az amerikaiak 41 százaléka bízik meg a Facebookban, a felhasználók kevesebb mint fele hiszi azt, hogy a portál megfelelően őrzi a privát információikat.

888.hu

OSZD MEG VADUL: