A Junge Freiheit című német hetilapban megjelent publicisztikájában a német teológus azt írja, hogy a keresztek kihelyezését elrendelő bajor miniszterelnöki határozat kapcsán kirobbant vitaegészen groteszk módot öltött, hiszen éppen azok izgatták fel magukat a legjobban, akiktől a legkevésbé várták volna – utal a szerző a németországi katolikus és protestáns egyházi vezetőkre, élükön Reinhard Marxszal.

Berger szerint ezeknek az embereknek az a legfőbb baja, hogy attól félnek, az iszlámmal szembeni struccpolitikájukat — ami a legújabb dogmájukká vált — megzavarhatja a keresztek kihelyezése. Érvelésükben pedig úgy tesznek, mintha a kereszt az egyház tulajdona lenne, amivel senki más nem élhet vissza.

Pedig a kereszt sokkal inkább az európai, a német és természetesen a bajor kultúra szimbóluma már évszázadok óta”

– írja a német teológus, aki azon az állásponton van, hogy ennél fogva a kereszt a vezető kultúra (Leitkultur) alapkérdésének számít.

A szerző a cikkében felidézi az egykori integrációért felelős miniszter, Aydan Özoguz szavait is, aki egy évvel ezelőtt arról beszélt, hogy nem létezik specifikusan olyan, hogy német kultúra. Berger szerint mindez nem volt véletlen, bizonyára az országban számos muszlim gondolkodik így. Ráadásul az utóbbi években tényleg úgy tűnt, mintha a németek búcsút intettek volna az olyan lényeges, identitást meghatározó tényezőknek, mint amilyen a történelem, az istentisztelet és a kultúra.

Amit ezzel kapcsolatban alábecsültek, az az emberek szinte elpusztíthatatlan vallási alapszükséglete. A filozófia már a kereszténység előtti időkben is említett egy emberhez tartozó lényegi vallásosságot. Ehhez kapcsolódik a tapasztalatok alapján mindig újból megerősített felismerés, hogy egy vallási és ezzel kapcsolatban kulturális vákuum tulajdonképpen nem, illetve nem sokáig létezhet”

– írja a teológus, aki úgy véli, ha valahol mégis vákuum keletkezne, akkor vallások vagy „vallásosságok” hódítanak teret.

Bajor választási kampány ide vagy oda, úgy tűnik, most mi is éppen egy ilyen ideiglenes vákuumban vagyunk – állítja Berger, aki arra figyelmeztet, hogy ennek nem lesz hosszú élettartama:

válaszút előtt állunk: a kereszt vagy a félhold. Harmadik út, alternatíva nem lesz.”

A szerző szerint az ateizmus üressége a saría előjátéka, ahonnan ugyanis a kereszt eltűnik, ott néhány éven belül a félhold fog diadalmaskodni, „az emberi jogok és az alaptörvény helyébe pedig a Korán és a saría lép majd”.

A teológus úgy véli, hogy ezzel az is világossá válik, hogy akinek szívügye a szabadelvű demokráciánk és jogállamunk fennmaradása, az a keresztet kell, hogy válassza. Azt a keresztet, ami a mai kereszténységben a szabadság és az élet szimbóluma. Hiszen a tízparancsolatból és a hegyi beszédből alakultak ki az emberi jogok, a felvilágosodás és a humanizmus pedig keresztény filozófián alapult – teszi hozzá Berger.

888.hu

OSZD MEG VADUL: