A múlt heti emlékműavatás alkalmával interjúvoltuk meg Raffay Ernőt, aki fél tucat könyvet írt a szabadkőművesekről.

Ön történész. Legutóbbi könyvének címe mégis az: Ady Endre és a Nyugat. Hogy kerül a csizma az asztalra?

– Ez a könyvem, miként mind a hat, szabadkőművességről szóló könyvem, az eszmetörténet kategóriájába tartozik. A legutóbbi kötetem a Nyugat című folyóirat szellemi bázisát dolgozza föl. Ez egy szabadkőműves társaság volt, Ignotus, a lap főszerkesztője a Budapesten működő Demokratia nevű páholynak volt a helyettes főmestere. A tagok pedig valamennyien liberális eszméket képviselő zsidó emberek voltak. Adynak 1908. január 1-jétől kizárólagos verspublikálási szerződése volt a Nyugattal. 1912. május 3-án aztán Adyt is felvették az 1908-ban, Jászi Oszkár által megalapított Martinovics nevű szabadkőműves páholyba.

Ady tehát szabadkőműves volt. Mennyire illeszkedik ez az állítás az Adyról kialakult, általánosan elfogadott képbe?

– Adyról nekem is azt tanították az egyetemen, és általában az a kép él róla a magyar értelmiségben, hogy nemzetben gondolkodó, nemzeti eszméket képviselő, szép istenes verseket író nagy magyar költő. Ez részben igaz, részben azonban nem. Ady Endre nemcsak költeményeket írt, hanem írt 11 kötetnyi, azaz körülbelül 3000 darab újságcikket és tanulmányokat különböző folyóiratokba. A publicisztikájából pedig az rajzolódik ki, hogy ő egy liberális, szociáldemokrata, osztályharcos beütéssel rendelkező baloldali ember volt. Azonban tudomásul kell venni, hogy ő olyan baloldali ember volt, aki körülbelül úgy ötévenként rájött arra, hogy tulajdonképpen hisz Istenben. Miközben Hatvany Lajos bárónak megírta, hogy ő nem hisz Istenben. Nekem egy római katolikus plébános azt mondta múltkor, hogy Ady nem jutott el az Istenig, de kereste az Istent. Na most ennek az lett a következménye az én megítélésem szerint, hogy Ady istenes versei a világirodalom legnagyobbjai közé tartoznak. A mi Adynk az istenes verseiben, meg a feleségéhez, Csinszkához írt verseiben, tehát szerelmes verseinek egy részében nagy. A publicisztikájában azonban egy keresztényellenes, nemzetellenes személy. És én egy olyan embert, aki a kereszténység ellensége és a magyar nemzet legnagyobb vezetőit gyalázza évtizedeken keresztül, nem tudom a magyar nemzet legnagyobb publicistái közé sorolni.

A dégi kastély. Egyes források szerint a szabadkőművesek egyik jelképeként szolgáló Nap szimbólumot az 1920-as években helyezték a kastélyra.
Fotós: Szanyi-Nagy Judit / Fejér Megyei Hírlap

Többször említette a szabadkőműveseket. De kik ők? Léteznek-e ma még?

– A szabadkőműveseké egy titkos szervezet, amelyiknek a modern formája az 1700-as évek elején Angliában alakult ki és onnan terjedt el az egész világon. Az első világháború előtt két nagy csoportra szakadtak. A skót rítusú, angol típusú szabadkőművesek elfogadták a kereszténységet, a francia típusú, latin típusú szabadkőművesek pedig ateisták voltak. A magyarországi szabadkőművesség, amelynek Martinovics elnevezésű páholyába Ady is belépett, a szabadkőművesség francia típusú, keresztényellenes, a nagy francia forradalom őrültségeit terjesztő csoportjába tartozott. A világon körülbelül 8 millió szabadkőműves van, a tagok fele az USA-ban él. Most Magyarországon – az én tudomásom szerint – titokban működnek. Két nagy páholy van, az egyik kormánybarát, a másik pedig a mostani kormány ellensége. Működik Budapesten a Martinovics nevű páholy is. Korábban betiltották, de egy hazatelepült emigráns 1990-ben vagy 1991-ben újjáalakította. Ez a páholy szervezi a mostani kormány elleni támadásokat. A mostani szabadkőművesség pontosan olyan elvek mentén működik, mint mondjuk az első világháború előtt. Csak nem tudunk róluk semmit, mert titokban csinálják. Kifelé jótékonyságot mutatnak, és titokban a legdurvább politikai tevékenységet fejtik ki.

Mennyire „szalonképes” a szabadkőművesekről beszélni?

– Nem szalonképes, mivel egy titokban működő szervezetről van szó, és nem lehet tudni pontosan, hogy mit csinálnak. Kutatni a történetüket viszont jól lehet. Magyarországon 1950-ben és előtte, 1920-ban is betiltották a szabadkőművességet, és összeszedték az irataikat. Ezeket az iratokat az 1960-as években az Országos Levéltárba küldték. Ott ezeket az iratokat egy levéltáros a levéltári törvénynek megfelelően rendezte. Ezért, a világ összes országa közül egyedül Magyarországon, az 1950 előtti szabadkőműves iratok szabadon kutathatók. Ezért tudtam én eddig hat, a témával foglalkozó szakmonográfiát megjelentetni. A politikában lehet „nem szeretem téma”, a tudományban azonban mindennel lehet foglalkozni, persze csak korrekt, becsületes módon.

Raffay Ernő. A történész egyik nagy kutatási témája Trianon, a másik a szabadkőművesség
Fotós: Nagy Norbert / Fejér Megyei Hírlap

Az Ady Endre és a Nyugatnak, illetve annak, ami abból lejön, milyen volt a fogadtatása?

– A legutóbbi könyvemből a három legnagyobb hazai könyvterjesztő vállalat pont kétszer annyit rendelt, mint amit eddig szokott rendelni a műveimből. Úgy tűnik tehát, olvassák az emberek. Remélem, olvassák a szabadkőművesek is.

Forrás: Feol.hu

OSZD MEG VADUL: