A csíksomlyói nyeregben déli egy órakor kezdődött el az Ezer Székely Leány Napja. A szentmiséről a települések táblái alatt a Hármashalom-oltárhoz felvonuló csoportok már számos nézőt, érdeklődőt és népviseletbe öltözött résztvevőt találtak. A fenyőágakból font, virágokkal díszített kapu alatt nemcsak átvonultak, hanem előszeretettel fotózkodtak is a székely ruhások. Az oltár előtti teret körben sátrak határolták, a különböző ennivalókat, italokat áruló sátrak mellett sok kézműves kínálta a portékáját.
Az ünnepség résztvevőit előbb Ferencz Csaba, a tiszteletbeli házigazda címet viselő Csíkpálfalva polgármestere köszöntötte, azt mondta,
örömmel és felelősséggel készültek a rendezvényre.
Potápi Árpád János, a magyar kormány nemzetpolitikáért felelős államtitkára székely népviseletben köszöntötte az összegyűlteket. Az államtitkár felidézte az első, 1931-ben megtartott Ezer Székely Leány Napja jelmondatát, miszerint
„Hitében erős, erkölcsében tiszta, és önazonosságában szilárd ifjúságot akarunk”.
Ismertette a találkozó hányatott történetét és rámutatott, a hatalom már akkor észrevette, mekkora erő rejlik ebben a rendezvényben, hisz 1936-ban már betiltották az Ezer Székely Leány Napját. Ráduly Róbert Kálmán, Csíkszereda polgármestere beszédében kiemelte, lazulnak azok a kötelékek, amelyek évszázadokon át egyben tartottak bennünket, és lassan csak egy-egy tragédia vesz rá arra, hogy felsorakozzunk. Olyankor talán eszünkbe jut, hogy nem figyeltünk oda valakire addig, amíg lehetett volna figyelni rá, segíteni rajta – mondta a polgármester, aki úgy véli,
amikor körülöttünk száz évet próbálnak ünnepelni, nekünk is vissza kell tekintenünk az elmúlt évszázadra.
Történelmi összegzőjében Ráduly felsorolta a nehéz korszakokat, és kijelentette, a NATO és az Európai Uniós csatlakozás érdekében Románia által a magyar közösségnek tett engedmények időszaka lejárt, ilyen rossz pedig még nem volt a világ, mint most.
Elég, ha csak az elmúlt hét eseményeit nézzük, visszarendeződés van, és ez folytatódni fog
– figyelmeztetett a polgármester, aki arra szólított fel mindenkit, álljon meg, amikor meg kell állni, és ne csak akkor, amikor kapjuk az ütéseket. Arra kérte a résztvevőket, emeljék a magasba jobb öklüket, így mutatva azt, hogy még itt vagyunk.
A beszédek után elkezdődött a néptánccsoportok fellépése, a sort az együtt fellépő csomortáni, delnei és pálfalvi néptánccsoportok és a velük együtt táncoló solymári hagyományőrzők nyitották meg.
Forrás: Szekelyhon.ro
