2024. április 25. - Márk
EUR : 393.51
USD : 368.35
Időjárás ikon13°

Drábik János: Mi áll a romániai tüntetések hátterében?

Titkosszolgálatok játszmája és erőcsoportok összecsapása zajlik Romániában.

Barabás Tibor János külpolitikai szakértő:

"A román tüntetéseket ismeretlenek szervezték, és a titkosszolgálatok elég durván beavatkoztak a folyamatokba."

A belpolitikai küzdelem titkos tétje három nagyvállalkozás, amiért a különböző érdekcsoportok versenyeznek:1. a Romániához tartozó fekete-tengeri gáz kiaknázása, 2. az állami vagyonból létrehozott Szuverén Befektetési Alap menedzselésének az elnyerése, 3. valamint az általunk is ismert verespataki arany-, ezüst-, ritkaföldfém-készletek tulajdonjoga.

Mindhárom üzlet beindulását leállította a kormány az elmúlt hónapokban, számos ellenséget szerezve külföldön is. A belpolitikai küzdelem kiszámíthatatlan fordulatokat vehet, sok függ attól, mi lesz Dragnea ítélet elleni fellebbezésével, hogyan egyeznek meg az érdekcsoportok az üzletek felosztásáról, és hogyan alakul az erősen manipulált média hatására a közvélemény

► Történések:- A bíróság az SRI (román polgári titkosszolgálat) lehallgatási, megfigyelési adatai alapján ítélte el korrupció miatt Dragnea szocialista pártelnököt. - Erre válaszul a kormány lecsökkentette az SRI költségvetését, a parlament segítségével leváltatta az SRI-vel szövetséges ügyészeket, valamint általános törvénykezéssel igyekszik csökkenteni a titkosszolgálat politikusokra nézve veszélyes adatbázisát. - A kormány számos módon szűkíteni igyekszik az SRI manőverezési lehetőségét, és inkább a belügyminisztérium (DGIPI) titkosszolgálatára támaszkodik.

Mindez azt jelzi, hogy a két hatalmi csoport között már alig köthető kompromisszum, a másik fél legyőzésére törekednek.

► Kik állnak szemben egymással?

1. A Liviu Dragnea szocialista pártelnök által irányított balliberális kormánykoalíció (Szocialista Párt, PDS - Liberáldemokrata Unió, ALDE), az ezt támogató dél-romániai oligarchák, és ezek eszköze a belügyminisztériumi titkosszolgálat (DGIPI);

2. illetve a másik oldalon Klaus Johannis köztársasági elnök, aki a Nemzetbiztonsági Tanácsot elnökli, a politikai ellenzéket vezető Nemzeti Liberálisok (PNL), és ez utóbbiakat a háttérből irányító, nagyvállalkozóként is működő polgári titkosszolgálat (SRI).

Az augusztus 10-i bukaresti, 100 000 fős kormányellenes tüntetés legfőbb oka a városi és a külföldre szakadt fiatalok növekvő elégedetlensége, a mindent ellepő korrupció volt.

 A bukaresti kormánypalota előtti tüntetést a belügyi titkosszolgálat (DGIPI) partnere, a Vlad Tepes terroristaellenes csendőr zászlóalj verte szét mintegy 100 provokátor, erőszakoskodó, civil ruhás ügynök segítségével, akiket a tömegbe építettek be.

Az erőszakos cselekmények miatt több mint 300 ember került kórházba, köztük 9 csendőr is. Ahogy azt várni lehetett, - Johannis államfő, a politikai ellenzék és az SRI, a polgári titkosszolgálat a volt vezetője révén a nyilatkozataikban a kormányt vádolják a tüntetés erőszakba fulladásáért, lemondásra szólítva föl Viorica Dancila kormányfőt, - míg a kormányoldal ismeretlen provokátorokat, "kormányellenes puccsot, Majdan-kísérletet" külföldi aknamunkát, felelőtlen ellenzéki politikát sejt a történések mögött.

 

 Előbukkant a magyarellenes kártya is, Daniel Dragomir kormánypárti kommentátor, volt titkosszolgálati ezredes szerint a tüntetések titkos szervezői „szét akarják szakítani Romániát”.

Az elemző szerint rossz hír Romániának, hogy a Fekete-tenger térsége forrong, Törökországban pénzügyi válság van, Erdogan elnök a Nyugattal szemben igyekszik stabilizálni az inflációt és a vállalatcsődöket, de nem valószínű, hogy az amerikai bankvilág ezt tolerálni fogja, így elhúzódó válságra számíthatunk.

A Balkán keleti részén ezen a nyáron visszatértek a régi etnikai, gazdasági feszültségek (szerb-koszovói problémák, Bosznia csődje, macedón belpolitikai válság), itt viszont zavarosan fog hullámozni az uniós, orosz, amerikai, kínai befolyás – tovább bonyolítva régiónk biztonságát. Oroszország érzékeli a délkelet-európai régió problémáit, aktivizálta a fekete-tengeri haderejét és elzárta Odessza kikötőjét.

 Az amerikaiak a médián keresztül is nyomást gyakorolnak Romániára A washingtoni kongresszus által pénzelt Szabad Európa Rádió viszont igen kritikus Dragneaékkal, a román kormányt teszi felelőssé a tüntetések durva letöréséért, továbbá aggódik az orosz befolyás növekedéséért. Nem véletlenül, mert az orosz média kiáll a román kormány mellett, és amerikai, Soros György pénzelte csoportokat sejtet a bukaresti tüntetések mögött, amelyet szintén puccskísérletnek nevez. Felpörgött az információs hadviselés Romániában

MI VÁRHATÓ?

Az elkövetkező hetekben a román külpolitika a kormány túlélése érdekében várhatóan a rendületlen hűségéről fogja biztosítani Washingtont a színfalak mögött, és ennek megfelelően várható nagyobb amerikai haditechnikai beszerzés bejelentése is. A belpolitikában szintén a kormány túlélése érdekében folytatódik a bíróságok, ügyészségek kormányhoz való közelítése, és az amerikai befolyás növekedése okán várható, hogy Brüsszel egyre kritikusabb lesz Bukaresttel, nyílt konfrontáció törhet ki, ami maga után vonja az EU-s finanszírozások részleges elzárását. A német állami rádió, a Deutsche Welle máris az európai normák megsértésével, a jogállam elleni puccsal vádolja Dragneaékat.

Egy legutóbbi felmérés szerint a románok fele szerint nem lesz semmi következménye a kormányellenes tüntetéseknek, csak kevesen gondolják úgy, hogy változni fog valami a politikában. Szintén felmérések mutatják, hogy a románok kb. 30%-a vándorolna ki munkát keresve. Csalóka tehát a tévékben megjelenő Románia-kép, a városi fiatalok közül sokan tüntetnek, de a vidéki többség passzív, fásult, összességében csökken az állam intézményeibe vetett bizalom, és a hit abban, hogy hazájuk sikeres lehet a jövőben.

Forrás: https://www.facebook.com/drabikjanos/

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató