A mai ünnep legfőbb kérdése az, mennyire merjük felvállalni keresztény hitünket és magyarságunkat, ma, amikor a világban egyre nagyobb teret nyer, és egyre erőszakosabb a keresztényellenesség – mondta a veszprémi bazilikában tartott ünnepi szentmisén Nagy Károly apát, kanonok. Az egyházi vezető emlékeztetett, hogy Veszprém Szent István király városa, mert feleségével, Gizellával itt ültették el a kereszténység magját. “Gizella, akit én ugyanúgy szentnek tekintek, volt az az asszony, aki képes volt férjéből szentet nevelni” – fogalmazott a kanonok.
A veszprémi bazilika a magyar kereszténység egyik bölcsője, Magyarország jelképe – mondta Nagy Károly – mivel falai ezer éve állnak, amikor elpusztították, újraépült. Pontosan ez történik keresztény hitünkkel is.Hangsúlyozta, hogy egy keresztény pap kötelessége az, hogy mindig kiálljon az igazság mellett és harcoljon az igazságért. Az igazság pedig az, hogy Szent István király öröksége ezer éven át megtartotta ezt a nemzetet. Ezért is kötelességünk őrizni az örökségünket és aszerint cselekedni.István és Gizella itt, Veszprémben ültették el a kereszténység magját, amiből ennek a bazilikának a falai is felépültek. Az ezeréves falaknak az árnyékában a mi dolgunk az, hogy ma újra elültessük a magokat. Elő kell hoznunk életünkben a múltunkat, hogy arra építsük fel a jövőt– vélekedett a veszprémi kanonok. Hozzátette, István király megteremtette az alapot, ahogy Jézus tanította, házát, országát sziklára építette, amikor felvette a kereszténységet, a pápától kért koronát, majd halála előtt népét Szűz Mária oltalmába ajánlotta. Emlékeztetett, Istvánt úgy ábrázolják, hogy egyik kezében keresztet, a másikban kardot tart. A kereszt az útmutatás: “jöjjetek utánam, vegyétek fel a keresztet”, a kard pedig a harc, és a küzdelem szimbóluma. Vagyis a hitünkért, a kereszténységünkért harcolni kell.Ma elsősorban azt kellene tennünk – jelezte Nagy Károly – hogy odaálljunk az égi bíróság elé, bontsuk ki újra Szent Istvántól kapott örökségünket és vessük össze az életünkkel. Mennyire élünk ma István király örököseiként? – teszi fel a kérdést. Még az ünnepi szentmiséről sem maradhatott el a “megemlékezés” Heller Ágnes filozófus napokban tett, nagy botrányt kavart kijelentéséről, miszerint a magyar pogány nép és semmi köze a kereszténységhez.Vajon igaza van-e Heller Ágnesnek? Vajon amikor a szavain felháborodunk, magunkba nézünk-e és végiggondoljuk-e, miben és mennyit hibáztunk, és valóban jó úton járunk-e – tette fel a kérdést az apát.Az egyházi vezető szerint minden rossz, amiért kritikával érhetnek bennünket, magyarokat, a szocializmusban kezdődött, amikor csak a saját jólétünket akartuk biztosítani. Ez volt a fontos. Aztán még nagyobb szabadságot akartunk és rabszolgákká lettünk.
Vajon nem mi tettük tönkre ezt az országot? Nem mi öljük meg ezrével a gyermekeinket? Nem mi küldjük el a fiatalokat, hogy menjenek el külföldre és legyenek más rabszolgái? – folytatta a kérdések sorát. Majd hozzátette, sokan úgy eszik ennek a földnek a kenyerét, hogy arra sem hajlandóak, hogy azt mondják: “köszönöm!”, “Istenem, áldd meg ezt a kenyeret”.Mint mondta, a mai napon elsősorban nem Tankcsapda-koncerten kellene ugrálni a Szent Gellért-szobornál, hanem összekulcsolni a kezünket és megkérdezni, hol tartunk? Hát ez a mi örökségünk?
De én hiszek a csodákban, és hiszem, hogy visszatérhetünk a Szent István által kijelölt útra. Annyi áldozat, annyi vértanú erősítette hitünket és keresztény nemzetünket, hogy én hiszem, ez az ország fogja megmenteni és megerősíteni Európában a kereszténységet– jelentette ki Nagy Károly. Kiemelve, hogy ehhez azonban elengedhetetlen, hogy tisztán lássunk. Így tudunk elindulni előre!
