Horst Ludwig Wessel (1907. október 9. – 1930. február 23.) német nemzetiszocialista és a párt félkatonai szervezetének, a Sturmabteilungnak a tagja.
A Nemzetiszocialista Német Munkáspártba 1926. december 7-én lépett be, és ekkor lett tagja az SA-nak is. 1930-ban bekövetkezett erőszakos halála után a párt egyik hőse lett, és az általa szerzett „Die Fahne hoch” (magyarul: „Magasra a zászlót”; ismertebb nevén Horst Wessel-Lied) a párt himnuszává vált, majd az 1933-as hatalomátvétel után a Harmadik Birodalom is de facto ebben a szerepben alkalmazta.
Az SA harci dala
Magasra a zászlót!Feszesen (/szorosan) záródjanak a sorok!Menetel az SANyugodt (/bátor) kemény léptekkel|: A bajtársak, akiket a Vörös Front és a reakció lelőtt,LélekbenSoraink közt menetelnek Szabaddá az utcátA barna zászlóaljaknakSzabaddá az utcátA rohamosztagosnak!|: A horogkeresztre már milliók néznek reménnyel telveA szabadságÉs a (az új) kenyér napja hajnalodik UtoljáraFújunk rohamriadót (/-sorakozót)!A harchozMár mindannyian készen állunk!|: Már (/hamarosan) Hitler-zászlók lengenek minden utca (/a barikádok) fölöttA szolgaságMár nem tart sokáig!
Mindössze 22 évet élt: egy lakbér-vitát követően egy strici, (mellékállásban a Vörös Frontharcos Szövetségének tagja) fejbe lőtte.
1926. december 7-én belépett a Nemzetiszocialista Német Munkáspártba, és annak félkatonai szervezetébe, a Sturmabteilungba. Itt azt a feladatot kapta, hogy szerezzen új tagokat, illetve szervezze meg a berlini Hitlerjugendet. Joseph Goebbels is ekkor lett Berlin gauleitere, és az intézkedései nyomán kialakuló utcai összecsapások miatt a szervezetet a kormány betiltotta. Goebbels hamarosan felfigyelt a fiatal SA-tagra, és 1928júliusában Ausztriába küldte, hogy tanulmányozza az ottani nemzetiszocialista párt felépítését, különös tekintettel a Hitlerjugendre, és tapasztalatai alapján segítsen a berlini Hitlerjugend átszervezésében. 1929 májusában a friedrichshaini SA-Trupp 34 élére nevezték ki. Egységével részt vett a városrészben folytatott utcai összecsapásokban, és támadást szervezett a kommunisták helyi főhadiszállása ellen, aminek során négy munkás súlyosan megsebesült.
Akkoriban a kávéházakat kezdte járni, hogy ott toborozzon tagokat az SA számára. 1929 szeptemberében az egyik ilyen alkalommal ismerkedett meg az akkor 18 éves Erna Jaenickével, akibe beleszeretett. A lány egyes források szerint prostituált volt. A szerelmesek hamarosan összeköltöztek egy albérletbe, a Große Frankfurter Straße 62. szám alatt, ahol a tulajdonos távolléte miatt, annak beleegyezésével az egész házat használták.
Az 1929-es téli szemeszter kezdetére Horst már minden idejét a mozgalomnak szentelte, így otthagyta az egyetemet. 1930. január 14-én összeveszett az özvegyasszonnyal, akitől lakását bérelte, és akinek a férje kommunista volt. A nő követelte tőle, hogy fizesse meg lakbérüket, amire Horst állítólag veréssel fenyegette meg, és megtagadta, hogy barátnője helyett is ő fizessen. Az özvegy ezért a legközelebbi kommunista gyűléshelyre ment segítséget kérni. Este tíz órakor kopogtattak a ház ajtaján, és miután Horst ajtót nyitott, arcon lőtte Albrecht Höhler strici, aki a kommunista Vörös Frontharcos Szövetség tagja volt. A nemzetiszocialista sajtó igyekezett úgy beállítani az eseményeket, mintha politikai leszámolás történt volna, míg a kommunista sajtó stricik közötti harcnak állította be a történteket. Wessel mindenesetre súlyosan megsebesült és kórházba szállítása után 1930. február 23-án meghalt.
[caption id="attachment_8490" align="alignnone" width="800"]
Horst Wessel temetése[/caption]Halála után mártírrá vált; temetésén 30000 vettek részt, köztük Hermann Göring és Ágost Vilmos porosz herceg is. Wessel tiszteletére Goebbels mondott dicsőítő beszédet sírja mellett.
A világháború után - igazi antifasiszta szokás szerint - nevét eltávolították sírkövéről, maradványait exhumálták és elhamvasztották.
www.vadhajtasok.hu
