Magyarországon ezen a napon, ezen az estén az emberek gyertyákat gyújtanak szeretteik emlékére. Ezen az estén a temető a fény hona…

Mindenszentekkor azokról a szentekről emlékeznek meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. November 1-je 741-ben, III. Gergely pápa idején jelent meg először a megemlékezés napjaként. Egyetemes ünneppé IV. Gergely pápa tette 844-ben. Magyarországon 1956 óta ez a nap a levert forradalomra, a meghurcoltakra, a bebörtönzöttekre figyelmeztet.

Általános szokás lett, hogy Mindenszentek napján rendbe teszik és virággal díszítik a sírokat, amelyeken gyertyát gyújtanak a halottak üdvéért. Az ünnephez sokféle népi szokás, hiedelem kapcsolódott. Magyarország egyes vidékein harangoztattak a család halottjaiért, máshol ételt ajándékoztak a szegényeknek. Sokan úgy tartották, hogy a halottak ezen az éjszakán kikelnek a sírból, így a családi lakomán nekik is terítettek, és minden helyiségben lámpát gyújtottak, hogy eligazodjanak a házban. Egyes falvakban ezen a napon tartották meg a bíróválasztást, a cselédfogadást, és ekkor újították meg az egész tanácsot. A mindenszentek ünnepe az utána következő halottak napja miatt annak vigíliája lett.

KATTINTS VADUL A KÉPGALÉRIÁRA!

Forrás: Hunhír

OSZD MEG VADUL: