Ott tart ma a hazai és a nemzetközi baloldal, hogy Nagy-Magyarország feldarabolásáról szerveznek játékot Budapesten. Mindezt német pénzen, az első világháború lezárásának századik évfordulóján, s két évvel a gyalázatos békediktátum centenáriuma előtt – írja a 888.hu.

Az SPD-hez (Németország Szociáldemokrata Pártja) közel álló alapítvány, a Friedrich Ebert Stiftung budapesti irodája „valamiért” úgy gondolta, hogy a trianoni békediktátum aláírásának közelgő századik évfordulója alkalmából szimulációs játékot szervez – elképzelvén: Milyen lehetett az első világháborút követően újrarajzolni Európa határait.

„A résztvevők a trianoni békeszerződés felelőseinek szerepét magukra öltve személyesen is átérezhetik és megérthetik az akkori döntéseket. Kit terhel ténylegesen a felelősség az I. világháborúért? Milyen károkért felel Magyarország? Milyen negatív következményekkel kellett az országnak számolnia? A játék keretében a résztvevők újra vagy másként határozzák meg a földrajzi határokat?” – írta az alapítvány a Facebook-oldalán.

Csíkcsomortán, 1940. szeptember 11.
Az erdélyi bevonulást ünneplõ férfi Trianonra emlékeztetõ transzparenst mutat nagy Magyarország térképpel és “Nem nem soha!” felirattal.
MTI Fotó/ Hadtörténeti Intézet

Friedrich Ebert Stiftung időzítése nem véletlen, hiszen épp száz éve, 1918. november 11-én ért véget az első világháború.

A baloldali alapítvány azzal indokolja a játék „aktualitását”, hogy a jelenlegi kormányzat arra használja a trianoni békeszerződést, hogy „az államhatárokon belül élő magyarok és a határon túli magyarok körében patriotista érzelmeket szítsanak”. A szervezők szerint az 1920-as békediktátum azért korbácsolja fel még az érzelmeket, mert az „jelentős tekintélyvesztéssel” járt hazánknak. A témát pedig a magyar politika napjainkban is eszközként használja – szítva a nacionalizmust, a megosztottságot és így tovább.

De térjünk vissza a valóság világába: ma, 2018-ban Magyarországon, Budapesten, német pénzből, az első világháború lezárásának századik évfordulóján, s két évvel a gyalázatos békediktátum centenáriuma előtt arról megy a baloldali fejtágítás, hogy 100 évvel ezelőtt is Magyarország tehetett minderről, s ma sincs ez máshogy.

Nincs kontextus, nincs háttérismeret, csak a „magyar nacionalizmusban” rejlő veszélyek demagóg bemutatása

Az SPD-közeli alapítvány nem ejt szót arról, hogy Magyarország (az Osztrák-Magyar Monarchia részeként) Berlin és Bécs unszolására vállalta a konfliktust. Persze a háborúnak voltak idehaza is támogatói, de jól mutatja az akkori magyar kormányzat ódzkodását a konfliktustól, hogy „csak” a szarajevói merénylet után egy hónappal üzent hadat a monarchia Szerbiának. Akkor is biztosítékokat kérve.

Ahogy arról sem esik szó, hogy nemcsak a háború borzalmai, az értelmetlen öldöklés szedte az áldozatokat, hanem a trianoni békediktátum is, amelynek következtében revansot vettek a határokon kívül ragadt, kisebbségbe került magyarokon az újonnan „létrejött” s „felhizlalt” nemzetállamok.

A trianoni békeszerződés családokat szakított el egymástól, és szomszédokat fordított egymás ellen. A trianoni békeszerződés Európa szégyene és tragédiája, nem pedig a jelenkori »magyar nacionalista hőzöngés« alapja”

– reagált az alapítvány „játékára” Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

Forrás: 888.hu

OSZD MEG VADUL: