A hadiállapot bevezetésével csatát nyert Porosenkó

Märle Tamás írása a Magyar Fórumon.Keleten a helyzet egyáltalán nem változatlan, sőt, egyre fokozódik. Lássuk röviden az elmúlt két nap eseményeit! Vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajónak és elfoglalta azokat. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. A hivatalos orosz álláspont szerint az ukránok már régóta nyílt provokációra készültek és megsértették felségvizeiket, Kijev szerint viszont előre jelezték áthaladásukat és ismét orosz agressziónak lettek kitéve. Porosenko ukrán elnök máris rendeletet adott ki, amelyet úgy szavazott meg a Rada, hogy 30 napra bevezetik a hadiállapotot 10 megyében, az Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos megyékben. Eközben szintén vasárnap óta tüntetések zajlanak keleti szomszédunknál, ugyanis Ukrajnában november 25-től nehezen értelmezhető, szigorú törvényekkel - magas behozatali vám vagy kaució kiszabásával - nehezítették meg az ukrán állampolgároknak, hogy külföldön regisztrált autóikkal lépjenek be az országba és azokat belföldön használják. A gumiabroncsokat is égető (képünkön) demonstrálók már több mint tíz határátkelőt részlegesen vagy teljesen lezártak Lengyelország, Románia, Szlovákia, Fehéroroszország és Magyarország irányába. A tüntetések jelentős része Kárpátalján zajlik, a hírekben azonnal felröppent, hogy egyes résztvevők szakadár kijelentéseket tesznek, valamint az egyik közösségi oldalon arról jelentek meg felhívások, hogy Kárpátalján Ukrajna felé le kell zárni a hágókat, az Európai Unió felé pedig meg kell nyitni a határokat, Ukrajna államhatárát a Kárpátok gerincén húzódó Árpád-vonal mögé kell tolni. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) a szakadár felhívások miatt máris büntetőeljárást kezdeményezett. Mi áll a fenti tények hátterében? Putyin májusban adta át a kercsi hidat, ami összeköti a Krímet a többi orosz területtel: stratégiai és gazdasági szempontból ez Moszkvának előnyt, Kijevnek hátrányt jelent. A vasárnapi eset tehát igen érzékeny helyen történt, így még érthető is lenne a hadiállapot bevezetése, csakhogy Porosenko akkor sem vezetett be hadiállapotot, amikor Oroszország annektálta a Krímet. A döntés egyebek mellett nem jelent háborút, sőt, mobilizációt sem, még az orosz-ukrán határátkelőknél sincs változás. Viszont betiltják majd az utcai megmozdulásokat, tüntetéseket, szabályozhatják a médiát, pontosan a kampány közepén, ami nyilván nem kedvez az ellenzéknek. Egy részük meg nyilván nem akarta, hogy hazaárulónak kiáltsák ki őket, hát megszavazták a rendelet életbe lépését. Nehéz lenne úgy értelmezni ezt a helyzetet, mintha nem lenne köze a március 31-i elnökválasztáshoz, amelyen az előrejelzések szerint Porosenkónak nincs sok esélye. A hadiállapot körüli hercehurca még az ország nyugati felében lévő tüntetéseknek is véget vethet. A kárpátaljai szeparatista törekvésekről szóló álhírek szintén a kampány részét képezik, az effajta cikkek mára minden napossá váltak, de valahogy bizonyítást eddig egyik sem nyert. Azzal, hogy az ukrán parlament megszavazta a hadiállapot bevezetését (276 képviselő támogatta a 450 fős törvényhozásban) Porosenko elnök csatát nyert a választásokig tartó belháborúban. „Hazafias” intézkedése népszerűséget hozhat, befogta egy időre az ellenzék száját és folytatódhat a nyíltan magyar- és oroszellenes politika.Forrás: Magyar Fórum