December 5. – az árulás napja…

14 éve árulta el a baloldal a határon túli magyarokat.

Tizennégy évvel ezelőtt, 2004. december 5-én két kérdésben is népszavazást tartottak Magyarországon. A kérdések leegyszerűsitve arról szóltak, hogy az egészségügyi közszolgáltató intézmények maradjanak-e állami, önkormányzati tulajdonban vagy a privatizáció sorsára jusson ez a szektor is, valamint, hogy a határon túli nemzettársaink egyszerűbb eljárással megkaphatják-e a magyar állampolgárságot. A relatíve rövid kampány nagyon intenzív volt: ekkor vezette Gyurcsány Ferenc az első hazugságkampányát, melynek plakátarcaként ekkor ismerhette meg az ország Bangóné Borbély Ildikót. A határainkon kívül rekedt magyarok állampolgárságának könnyített megszerzését az első Orbán-kormány tette végül lehetővé, 2010-ben, az első kétharmados győzelem után.

Végül alig több mint 3 millió szavazó járult az urnákhoz a lehetséges 8 millióból, elsősorban a Gyurcsány Ferenc vezette kormány gyalázatos propagandája miatt.

Az akkori kormány, illetve az MSZP az emberek – a Medgyessy- és Gyurcsány-kormányok gazdaságpolitikája miatt amúgy is romló – létbiztonságba vetett hitét támadta tudatosan. Röviden így lehet összefoglalni a kampányukat: kevesebb lesz a pénzed, a nyugdíjad, ha a határon túli magyarok az állampolgárság birtokában idejönnek Magyarországra, mert pénzt vesznek el tőled.

A szokásos internacionalista kényszeres megfelelés szintén a kampány része volt: mit szól majd az Európai Unió, mit szólnak majd a környező országok?

Hogy a valóságtól mennyire elrugaszkodott számok hangzottak el akkoriban, jól jelzi, hogy a Gyurcsány-kormány egyes számításai

800 ezer (!) áttelepülőről szóltak.

Gyakran hangoztatott érv volt, hogy a kettős állampolgároknak és hozzátartozóiknak is járt volna az egészségügyi ellátás. Ami nyilvánvaló hazugság volt, hiszen a társadalombiztosítási jogosultság nem állampolgársághoz kötött, hanem a járulék fizetéséhez.

Lendvai Ildikó azt mondta a Népszabadság, 2004. november 11-i számában, hogy a kettős állampolgárság összeroppanthatja az ország gazdaságát. Ez nagyon hasonlított Kovács László hírhedt 2002-es riogatására a 23 millió románról.

A kampány legvisszataszítóbb jelensége maga Gyurcsány Ferenc kormányfő volt, aki miniszterelnökként tudott olyanokat hazudni, mint hogy a népszavazási kérdések destabilizálják az országot és kárt okoznak, vagy hogy erre a kérdésre nem lehet jó választ adni, és természetesen a szokásos hisztéria a külpolitikai feszültségekről, vagyis hogy

mit szól majd Európa ehhez az egészhez.

Gyurcsány azzal riogatott, hogy minden magyar adófizetőnek egy évben plusz 168 ezer forintot kell fizetnie, ha a referendum sikeres lesz és a határon túliak igénybe veszik az állampolgári jogon járó szolgáltatásokat.

Forrás: Origo

OSZD MEG VADUL: