Átfogó vizsgálatot indít jövőre a Kúria konzultatív testülete a devizahiteles ügyekben – jelentette be az intézmény tegnapi évértékelőjén Wellmann György, a polgári kollégium vezetője. 

Magyar Idők számolt be arról, hogy

  • a konzultatív testület 2019 első felében többek között azt tanulmányozza majd, mit tartalmaztak az egykori hitelek kockázatfeltáró nyilatkozatai és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatók,
  • bekérik az ország bíróságaitól azoknak a pereknek az aktáit, amelyekben a bíróság kimondta, hogy az árfolyamkockázatról szóló figyelemfelhívás nem volt megfelelő.

Wellmann György a Kúria hangfelvétele alapján elmondta:
200 darab érvénytelenségi devizaper érkezett eddig a Kúriához, emellett 179 devizahitelekkel kapcsolatos, végrehajtás megszüntetési vagy korlátozási per. Előbbiekben a felperesek általában az árfolyamkockázat viselésére vonatkozó szerződési rendelkezéseket támadják, a régi hitelintézeti törvény egyes pontjai alapján hivatkoznak semmisségre, költségekkel kapcsolatos kikötéseket vitatnak, illetve a zálogszerződések egyes kikötéseit támadják.

A Kúria konzultatív testülete folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és az uniós bírói gyakorlatot a témában, ennek keretében a testület október 10-ei ülésén elemezte az Európai Bíróság egyik legutóbbi ítéletét, és azt állapította meg, hogy megerősítette a bíróság a Kúria korábbi gyakorlatát: továbbra is vizsgálható az árfolyamkockázat fogyasztóra hárításának és az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatásnak a tisztességtelensége.

Szavaiból kiderült: a tájékoztatás tisztességtelensége miatt érintett szerződések esetében a jelenlegi többségi bírói álláspont szerint hatályossá nyilvánítják a szerződést, tőkeösszegnek a ténylegesen folyósított forintösszeget tekintik, az ügyleti kamat meghatározásánál pedig a szerződésben kikötött kamatfelárat veszik figyelembe. Így foglalt állást már 2015-ben a Civilisztikai Kollégiumvezetők Országos Értekezlete.

Az Európai Bíróság asztalán még féltucat magyar devizahiteles ügy van, ezeket behatóan tanulmányozza a Kúria. A kezelési költségek témakörében maga a Kúria fordult az Európai Bírósághoz: megfelel-e a költségek, díjak, jutalékok olyan meghatározása a tisztességesség feltételeinek, hogy nem derül ki a hitelszerződésből, ezeknek mi az ellenértéke. Erről még nem született döntés. Wellmann György szerint a Kúria módosíthatja gyakorlatát, de az eddigi európai döntések nem olyanok, hogy a már meghozott jogegységi határozatokon módosítani kellene, vagy új jogegységi határozat lenne szükséges.

Forrás: Portfolio

OSZD MEG VADUL: