Kiderült: nincsenek nácik a Hold túlsó oldalán

A cikk megválaszolja az elméletgyártó tébolyultaknak, hogy mi is van a Hold azon oldalán, amit a Földről nem láthatunk. (Ha eddig nem lett volna világos)

Az űrkutatás történetében először leszállt egy űrszonda, a kínai Csang’e–4 a Holdnak a Földről nem látható oldalán, a 168 kilométer átmérőjű Von Kármán-kráterben.A leszállóhelynek kinézett krátert a Budapesten született Kármán Tódor fizikusról, repülőmérnökről nevezték el, akit egyebek mellett a szuperszonikus repülés atyjaként tisztelnek. (Az 1881-ben Budapesten született Kármán Tódor 1930-tól az Egyesült Államokban élt, 1963-ban a németországi Aachenben hunyt el.) A mostani küldetés előkészítéseként 2018 májusában pályára állították a Csang’e–4 reléállomásaként szolgáló Csüecsiao szondát – utóbbira azért van szükség, mert a Hold túlsó oldaláról nem érhető el a Föld. Az adattovábbításra használják a Holdtól nagyjából 65 ezer kilométerre keringő reléállomást. Az űrkutatók szerint a tavaly december 7-én indított, alig öt nappal később Hold körüli pályára állt kínai űrszonda sikeres landolásával a Hold kutatásának új korszaka kezdődött. A csütörtökön sikeresen Holdat ért űrszonda 15 kilométeres magasságból kezdett ereszkedni, hajtóműveivel fokozatosan csökkentették a sebességét. A szonda két kilométerre a felszíntől képeket készített, hogy az alatta lévő nagyobb akadályokat azonosítsa. „Két méterre a felszíntől a motorja leállt, és az űrszonda négy lábra érkezve csillapította a landolás okozta ütődést” – idézte Vu Hszüe-jinget, a szonda főtervező-helyettesét az MTI. Ezt követően kinyíltak a napelemtáblák és az antennák. Az űrszonda 3800 kilogrammjából 140 kilogramm az a rover, ami egy későbbi időpontban indul önálló útra. (Az űrszonda egy évig, a rover három hónapon át működhet.) A Csang’e–4 segítségével alacsony frekvenciájú rádiócsillagászati megfigyeléseket végeznek, vizsgálják a Hold felszínét, ásványi összetételét, a neutronsugárzás mértékét és más környezeti viszonyokat – közölte a decemberi felbocsátáskor a Kínai Nemzeti Űrügynökség. Nem elhanyagolható szempont, hogy korábbi programjaihoz hasonlóan Kína ezúttal is tartotta az évekkel korábban bejelentett menetrendet. Ha marad a tendencia, akkor Kína jövőre újabb űrszondát indít a Holdra, amely onnan vett mintákkal tér haza. 2020-ban Mars-szonda indítása a terv, 2022-ben egy kisbolygó, 2029-ben a Jupiter lesz az újabb szondák célpontja. Az Űrvilág.hu szakportál szerint 2030-ra elkészül a száz tonna teherbírású rakéta, 2034-ben egy többször felhasználható hordozóeszköz bemutatása várható, 2040-re pedig elkészül nukleáris meghajtású űrrepülőgépük. Egyesek szerint hamarosan állandóan lakott kínai holdbázis is létesülhet.Forrás: Magyaridok.hu