Vadhajtások

Mindszenty erkölcsi lejáratása volt az állampárt célja 1949-ben

A kommunista Népbíróság nemzetközi felháborodást keltve ítélte életfogytiglani büntetésre a magyar katolikus egyház fejét. Habár a vádlottak padján elsőrendű vádlottként Mindszenty József ült, a per valójában az egész magyarországi katolikus egyház ellen irányult.

Mivel Magyarországon a lakosság kétharmada katolikus volt, így a kommunista párt taktikai okokból nem indíthatott támadást az egyház ellen. Helyette Mindszenty bíboros eltávolítására törekedett. Az 1945 őszén esztergomi érsekké kinevezett Mindszenty korábban sem félt konfrontálódni az állampárttal, hiszen megjárta a tanácsköztársaság és a nyilasok börtönét is. A világháború alatt az üldözött zsidókért, a kommunista hatalomátvétel után pedig a kollektív bűnösségükért üldözött svábokért is kiállt, és szót emelt az elhurcolások, internálások és kitelepítés ellen is, valamint szót emelt a szovjet katonák erőszakos cselekedetei ellen is – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.

Mindszenty az akadályoztatások ellenére jól szervezte az egyház karitatív tevékenységét is. Harcolt az egyházi iskolák államosítása és a kötelező hitoktatás megszüntetése ellen is. Kiállása soha nem látott egységbe kovácsolta a katolikus társadalmat. A kommunista párt belátta, hogy addig nem lesz teljes a hatalomátvétel, amíg nem fosztják meg a katolikus egyházat legerősebb vezető egyéniségétől.

Ha az ország első számú papja megszólal, annak nem csak hitbeli, hanem politikai üzenete is van. Amikor sérelem érte az egyházat, Mindszenty mindig hallatta a hangját, ez pedig nem tetszett a pártvezetésnek. 1944-45 fordulójától kezdve hol finomabb, hol keményebb ellenállás van az egyház között. 1945 januárjában létrehozták a Politikai Rendészeti Osztályt, ahol információkat gyűjtöttek a jelentősebb egyházi személyekről. Ettől kezdve, ha valahol – legyen az prédikáció vagy bármilyen rendezvény – megszólaltak, jelentést írtak róluk a legfelsőbb pártvezetés számára.

Mindszenty minden kijelentése mögött a Rákosi Mátyás vezette állampárt legsötétebb reakciós tevékenységet látja – mondta el Soós Viktor történész, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának tagja a rádió egy korábbi műsorában.

Mindszenty Józsefet december 26-án este tartóztatták le, és az Andrássy út 60-ba szállították. Folyamatosan verték és kínozták, mégsem volt hajlandó aláírni a hazugságokat tartalmazó jegyzőkönyvet. A hetekig tartó alvásmegvonás aztán megtette hatását, és 39 napos vizsgálati fogság után bíróság elé került a bíboros.

A koncepciós per minden részletét Rákosi Mátyás utasításai alapján dolgozták ki.

A népi demokrácia megdöntésére irányuló vádat Mindszenty legitimista meggyőződésére alapozták, a hazaárulás vádját pedig arra, hogy a bíboros az amerikai elnökhöz fordult a szovjet katonák erőszakoskodása miatt. A valutaüzérkedés a népkonyhákra kapott külföldi segély miatt szerepelt a vádpontok között.

Kahler Frigyes jogtörténész korábban a Kossuth Rádióban kifejtette: nehéz hazaárulásnak minősíteni, hogy Mindszenty az amerikai külképviselethez fordult az atrocitások miatt, hiszen Magyarország szuverenitását akkor a Szövetséges Ellenőrző Bizottság gyakorolta, amelynek tagja az Egyesült Államok is.

A jogtörténész szerint a per valójában politikai dokumentum. „A Népbíróságok Országos Tanácsa kimondta: nem szükséges jogellenes cselekedet ahhoz, hogy valakinek a büntetőjogi bűnösségét megállapítsák”. A „reakciós” politikailag képlékeny kategória volt, így innentől kezdve bárki bűnössé válhatott.

Rákosiék célja volt az egyház és az istenhit megsemmisítése. Ehhez Mindszenty nevetségessé tételével tömegeket akartak kiszakítani az egyház hívei közül. Egy erkölcsileg lejáratott főpap képe beleillett a propagandatervbe, ezért nem ítélték halálra a bíborost – mutatott rá.

Mindszenty József, miután visszanyerte testi és lelki erejét, a Népbíróságok Országos Tanácsához írt levelében minden, a börtönben tett vallomását semmissé nyilvánította, ezt azonban nem hozták nyilvánosságra.

Forrás: Híradó