Emmanuel Macron francia államfő elítélte szerdán az "antiszemita cselekmények elfogadhatatlan emelkedését", és a "szakértőkhöz" hasonlóan úgy véli, hogy ahhoz a kormánya adó- és gazdaságpolitikája ellen tiltakozó sárga mellényes mozgalomban megjelent "erőszak és gyűlölet is hozzájárult" – közölte szerdán Benjamin Griveaux kormányszóvivő.
Az antiszemitizmus a köztársaság tagadása, ugyanúgy, ahogy a képviselők és az intézmények elleni támadás is a köztársaság tagadása. Kíméletlenek leszünk azokkal szemben, akik ilyen cselekményeket követnek el, többé semmilyen kétértelműség nem megengedett" - tette hozzá a kormányszóvivő a kormányülést követő párizsi sajtótájékoztatóján. A tájékoztatás szerint a francia elnök hangsúlyozta: "a megmozduláshoz köthető utóbbi napokban történt események új fordulatot vettek a nemzetgyűlés elnökének otthona, a képviselők irodái, a köztársaság intézményei ellen elkövetett erőszakos cselekményekkel, de azokkal a támadásokkal is, amelyeket a (zsidó) hitük miatt követtek el egyes honfitársaink ellen". Benjamin Griveaux hangsúlyozta: az államfő az antiszemita cselekményeket nem közvetlenül a sárga mellényes mozgalomnak tudja be. "Muszáj ugyanakkor megállapítani, és ezt már én mondom, hogy önök is tapasztalhatták a felvonulások menti zavargásokon az antiszemita jellegű szólamokat, amelyeket – mindegy, hogy a szélsőbalos vagy a szélsőjobbos vezérek irányítanak – sajnos megzavarták a felvonulások nyugodt jellegét" – mondta a kormányszóvivő. A hétvégén több antiszemita rongálás és emlékhely-gyalázás történt Párizsban. Egyebek mellett a 2006-ban meggyilkolt Ilan Halimi zsidó fiatalember emlékére állított fának átvágtak a törzsét, két nappal a fiatal halálának 13. évfordulója alkalmából tartandó megemlékezés előtt, horogkeresztet rajzoltak egy párizsi zsidó étterem kirakatára és a "holokauszttúlélő" Simone Veil néhai "francia" minisztert, az Európai Parlament első női elnökét ábrázoló párizsi postaládákra.
Christophe Castaner belügyminiszter pedig hétfő este közölte, hogy a 2017-ben történt 311 esethez képest 2018-ban 541-re emelkedett ezeknek az incidenseknek a száma. A tárca keddi közleménye szerint az 541 incidensből 183 tettleges antiszemita cselekmény, amelyek közül egy emberölés, a többi 358 pedig fenyegetés. A jelentős emelkedés ellenére a számok nem érték el a 2015-ös arányt, amikor is 808 antiszemita incidenst regisztráltak a francia hatóságok, köztük januárban egy zsidó élelmiszerbolt elleni dzsihadista támadást, amelyben négyen vesztették életüket.
"Francia elemzők" szerint a három hónappal ezelőtt szociális követelésekkel kezdődött elitellenes sárga mellényes mozgalom megmozdulásai "felszínre hoztak tabukat és erősítik a gyűlölködést". "Egyértelmű, hogy a szélsőjobboldal megpróbálta ezt a szociális mozgalmat arra használni, hogy a körforgalmak tüntetésein a saját jelszavait hirdesse. Az államfővel szembeni gyűlölködés a lakosság egy részében felerősítette a legdurvább antiszemitizmust, és ez legalább annyira ostoba, mint veszélyes kliséken keresztül" – írta a Le Monde szerkesztőségi írásában.
A vezető francia napilap ugyanakkor arra emlékeztetett, hogy az antiszemitizmus jelenlegi erősödését nem lehet csak a sárga mellényes mozgalom számlájára írni, miután annak megjelenése előtt már 2018 első kilenc hónapjában is 69 százalékos volt a zsidók elleni cselekmények számának növekedése. A lap arra is felhívta a figyelmet, hogy a franciaországi antiszemita cselekmények elkövetőiről, valós motivációiról és ideológiai meggyőződéséről még soha nem készült érdemi elemzés.
Idézte a lap a politikai radikalizmussal foglalkozó Jean-Yves Camus politológust, aki azt hangsúlyozta, hogy "a szélsőjobboldal minden zsidók elleni cselekményt a muzulmánok számlájára akar írni", de ahhoz, hogy fel lehessen venni az ellenség ellen a harcot, tudni kellene pontosan, hogy ki is az ellenség.
A Le Monde szerint az összeesküvés-elméletek, amelyekben a felmérések szerint a franciák húsz, a sárga mellényesek negyven százaléka hisz, az Amerika-ellenesség, a szociális frusztrációk, az izraeli-palesztin konfliktus importálása a francia belpolitikai vitákba mind táplálják a zsidók elleni gyűlöletet, amelyek sokkal régebbi, a társadalomban meglévő zsidóellenes, a pénzhez és a hatalomhoz kapcsolható hagyományos sztereotípiákra épülnek rá.
Pascal Bruckner filozófus háromfajta forrását látja a franciaországi antiszemitizmusnak: a radikális iszlámot, a hagyományos szélsőjobboldali nézeteket, amelyek a sárga mellényes tüntetéseken jelennek meg, és a szélsőbaloldalhoz kapcsolható politikai anticionizmust.
Az antiszemitizmusnak ez az újfajta megjelenése határozottabb fellépést igényel a Le Monde szerint: rövidtávon a közösségi oldalak fokozottabb ellenőrzését, az internet ugyanis az antiszemita nézetek terjesztésének legfőbb terepe. A francia kormány egyébként már 2018 márciusban bejelentette, hogy kötelezni fogja a digitális szolgáltatókat ilyen jellegű intézkedések meghozatalára.
Emellett a lap szerint a megelőzést és a pedagógiát is erősíteni kell a közoktatásban a fiatalabb nemzedék irányába, amelynek már sokkal távlatibb a történelmi és emlékezeti viszonya a holokauszthoz.Forrás: MTI nyomán
