Lengyelország tavaly ősszel adott ki elfogatóparancsot a 89 éves Michnik ellen, Svédország ezt február elején utasította el azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elavultak.
A lengyel külügyminiszter-helyettes aláhúzta, hogy Lengyelország Michniket “az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó kommunista bűntettek” elkövetőjének tartja, ezek pedig a nemzetközi jog értelmében nem avulnak el.
Svédország is köteles betartani ezt a jogot – hangsúlyozta Szynkowski vel Sek. Az emberi jogok betartása szempontjából az ügy Varsó és feltehetőleg Stockholm számára is alapvető fontosságú – hangsúlyozta.
Aláhúzta: Michnik a kommunista hatalom által politikai ellenfeleknek tartott személyek megsemmisítésére törekedett.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata harminc, emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja Michniket. Ezeket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halálos és börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második háború idején és az ezt követő években a német és a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.
Michnik noha jogi végzettséggel nem rendelkezett, dehát kit érdekelt ez akkor, így 1950-től három évig a varsói katonai bíróságon dolgozott. Ezután a katonai politikai akadémia jogtudományi tanszékén. Az 1960-as évek végén dobbantott Svédországba, ahol a magát demokratikusnak nevezett liberálisokkal működött együtt.
A gyanúsítottra akár életfogytiglani büntetés is kiszabható. A volt bíró egyébként Adam Michniknek, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap főszerkesztőjének féltestvére.korkep.sk nyomán Svédország: „kiállunk a sztalinista vérbíró mellett”
A lengyel ügyészség emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja Michniket.Bekérették a lengyel külügyminisztériumba Svédország nagykövetét, amiért Stockholm elutasította az európai elfogató parancs alapján körözött, emberiesség elleni bűntettek elkövetésével vádolt Stefan Michnik volt lengyel sztálinista vérbíró kiadatását.
„Felháborodásunkat jeleztem a nagykövet úrnak” – számolt be sajtóértekezletén Szymon Szynkowski vel Sek lengyel külügyminiszter-helyettes arról a megbeszélésről, amelyet a svéd nagykövettel Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő személyes megbízásából folytatott. Reményét fejezte ki, hogy Svédország mégis kiadja Michniket.
A lengyel diplomata a bírót –az egyik legjellegzetesebb személynek” jellemezte azok közül, akik a „bűnöző kommunista rezsimet” szolgálták.Lengyelország tavaly ősszel adott ki elfogatóparancsot a 89 éves Michnik ellen, Svédország ezt február elején utasította el azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elavultak.
A lengyel külügyminiszter-helyettes aláhúzta, hogy Lengyelország Michniket “az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó kommunista bűntettek” elkövetőjének tartja, ezek pedig a nemzetközi jog értelmében nem avulnak el.
Svédország is köteles betartani ezt a jogot – hangsúlyozta Szynkowski vel Sek. Az emberi jogok betartása szempontjából az ügy Varsó és feltehetőleg Stockholm számára is alapvető fontosságú – hangsúlyozta.
Aláhúzta: Michnik a kommunista hatalom által politikai ellenfeleknek tartott személyek megsemmisítésére törekedett.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata harminc, emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja Michniket. Ezeket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halálos és börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második háború idején és az ezt követő években a német és a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.
Michnik noha jogi végzettséggel nem rendelkezett, dehát kit érdekelt ez akkor, így 1950-től három évig a varsói katonai bíróságon dolgozott. Ezután a katonai politikai akadémia jogtudományi tanszékén. Az 1960-as évek végén dobbantott Svédországba, ahol a magát demokratikusnak nevezett liberálisokkal működött együtt.
A gyanúsítottra akár életfogytiglani büntetés is kiszabható. A volt bíró egyébként Adam Michniknek, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap főszerkesztőjének féltestvére.korkep.sk nyomán
Lengyelország tavaly ősszel adott ki elfogatóparancsot a 89 éves Michnik ellen, Svédország ezt február elején utasította el azzal érvelve, hogy a gyanúsított svéd állampolgár, és a neki tulajdonított tettek elavultak.
A lengyel külügyminiszter-helyettes aláhúzta, hogy Lengyelország Michniket “az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriájába tartozó kommunista bűntettek” elkövetőjének tartja, ezek pedig a nemzetközi jog értelmében nem avulnak el.
Svédország is köteles betartani ezt a jogot – hangsúlyozta Szynkowski vel Sek. Az emberi jogok betartása szempontjából az ügy Varsó és feltehetőleg Stockholm számára is alapvető fontosságú – hangsúlyozta.
Aláhúzta: Michnik a kommunista hatalom által politikai ellenfeleknek tartott személyek megsemmisítésére törekedett.
A lengyel Nemzeti Emlékezet Intézetének (IPN) ügyészi tagozata harminc, emberiesség elleni bűntett elkövetésével gyanúsítja Michniket. Ezeket 1952-1953-ban követte el, amikor a varsói katonai kerületi törvényszék bírájaként halálos és börtönbüntetést előíró ítéleteket hozott a második háború idején és az ezt követő években a német és a szovjet megszállás ellen harcoló lengyel katonák ellen.
Michnik noha jogi végzettséggel nem rendelkezett, dehát kit érdekelt ez akkor, így 1950-től három évig a varsói katonai bíróságon dolgozott. Ezután a katonai politikai akadémia jogtudományi tanszékén. Az 1960-as évek végén dobbantott Svédországba, ahol a magát demokratikusnak nevezett liberálisokkal működött együtt.
A gyanúsítottra akár életfogytiglani büntetés is kiszabható. A volt bíró egyébként Adam Michniknek, a Gazeta Wyborcza lengyel balliberális napilap főszerkesztőjének féltestvére.korkep.sk nyomán 
