2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

576 éve született Mátyás király

Ma 576 éve született Hunyadi Mátyás, akire a magyar történelemben Igazságos Mátyás királyként emlékezünk. 1981 és 1983 között készült a róla szóló mondákból és mesékből egy 13 részes rajzfilmsorozat. Ma is nagy szükség volna ilyenekre!

Kolozsvárott született 1443.február 23-án, Hunyadi János és Szilágyi Erzsébet fiaként.Nevezik Corvin Mátyásnak, az igazságos Mátyás királynak, hivatalosan I. Mátyásnak, de a köznyelv egyszerűen, mint Mátyás királyt emlegeti.

Neve latinul és németül Mathias Corvinus. Aláírásában a Mathias Rex (Mátyás király) tűnik fel. Magyarországon 1458 és 1490 között uralkodott. 1469-től cseh (ellen-)király, 1486-tól Ausztria hercege. Még gyermek volt, amikor már gazdag tapasztalatokat szerzett a társadalmi és politikai életben. Az ország legműveltebb emberének apja belső munkatársának, Vitéz János váradi püspöknek az irányításával elsajátította korának humanista színezetű általános műveltséget.

Megtanult magyar mellett latinul, csehül és németül. Apja tolmácsa fontos politikai tárgyalásokon. Mindössze 11 éves volt, amikor az apa Erdély vajdájának kardjával személyesen ütötte lovaggá Nándorfehérvárott. Nemcsak a Hunyadi-ház embereivel ismerkedett meg, hanem világhíres Kapisztránnal és másokkal is. Tíz évvel idősebb bátyjának kivégzését rabként élte át, majd V. László király Bécsbe, azután pedig Prágába vitette.

Mivel 1457 őszén V. László pestisben meghalt, következő év január 24-én a korábban apját támogató köznemesi rétegek segítségével Mátyást királlyá választották, de nagybátyja, Szilágyi Mihály személyében kormányzót állítottak mellé. A fiatal királynak nehéz elvárásoknak kellett megfelelnie. A főurak azt szerették volna, ha engedelmes és jámbor lesz, a köznemesek támogatását várták a nagyurakkal szemben, a városok a külső garázdálkodók megfékezését, a pénzromlás megakadályozását, a pápa pedig "Isten emberét" kívánta látni benne, aki majd kiírtja az eretnekek és a mohamedánok maradékát.Mátyás azonban gyorsan a sarkára állt, és megmutatta, hogy ezeket a korlátokat nem hajlandó elismerni, és csorbítatlan királyi hatalomra törekszik.

Meglepő erélyességgel fogott hozzá az erős központi hatalom megszervezéséhez. Garát leváltotta, Szilágyit lemondatta és elfogatta, az ellenségeskedő főurakat pedig legyőzte.1463-ban feleségül veszi a cseh király lányát, Podjebrád Katalint, aki hamarosan gyermekszülésben meghalt. Ekkor a cseh király ellen fordul, s keresztes hadjáratot hirdet.10 évig tartó harc után elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.

1464-ben pedig megkoronáztatta magát a III. Frigyestől nagy nehezen visszaszerzett Szent Koronával. V. László halálakor a csehek király jelöltjének egyenrangú partnere lett. Mit vártak kortársak az ifjú királyról? Alighanem lehetetlent. Például földesurak jámbor engedelmességet reméltek, a köznemesek támogatást a nagyurakkal szemben. Városok - mindenekelőtt Felvidéken - a garázdálkodó huszita hadak megfékezését, a pénzrontás megakadályozásához, az élethez, munkához… szükséges rendet. Pápa "Isten emberét" aki kiírtja huszitákat és a mohamedánokat!

Hunyadi Mátyás hamarosan bebizonyította, hogy nem apja érdemei, hanem saját képességei teszik méltóvá a királyságra. A kormányzóvá kinevezett Szilágyit hamar eltávolította Budáról. A török elleni harc vezetésével bízta meg, majd a kormányzóságról is lemondatta. A rablóbandává züllött felvidéki huszitákat szétverte, illetőleg egy részünket hadseregbe olvasztotta. Százötven akasztófa jelezte, hogy a belső rend megteremtésében és fenntartásában nem tréfál. Végső céljának az ország biztonságának, függetlenségének megőrzését tekintette. Ennek föltétele volt a belső rend megteremtése.

Hatalmas vagyonára építve és a Hunyadi-párt tekintélyét fölhasználva, tehetségét latba vetve látott neki legnehezebb feladatnak: a bárók megfékezésének. A bárók hatalmának visszaszorítása érdekében Mátyás arra törekedett, hogy a rendi fejlődés eddigi eredményeire támaszkodva megszilárdítsa rendi monarchiát. Köznemesi többségű országgyűléssel kívánta korlátozni a bárók hatalmát. Mindenek gazdasági föltételit az árutermelés és a pénzgazdálkodás teremtette meg. A jómódú parasztok mellett a szegényebbek is mind sűrűbben vitték a piacra terményeiket. A földesurak szintén kezdtek bekapcsolódni a piaci forgalomba. Az ipari termelés általában céhes keretek közt történt. A gazdasági fejlődés következményeként a lakosság száma jelentősen megnőtt. A XV.Sz. végén 3,5-4 millióra emelkedett. A fejlődés ellenére a magyarországi ipari termelés még mindig elmaradt a nyugati országokétól. Ezt bizonyítja, hogy hazánk külkereskedelmében a behozott iparcikkek, textil, fém, és a fűszeráruk értéke még mindig jóval nagyobb volt, mint a rézből, élőállatból, borból álló magyar kivitel. Magyarországon tehát az állami adók terhét, a központosítás anyagi terhének jelentős részét az ipar és a városi polgárság fejletlensége miatt a jobbágyságnak kellett elviselnie. Mátyás nyugati céljainak elérésének végett, a cseh király ellen fordult. Erre ösztönözte a pápa is, aki keresztes hadjáratot hirdetett az eretnekség ellen. Tíz évig tartó harc után Mátyás elfoglalta ugyan Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal. Ugyanakkor az államszervezett továbbfejlesztésével, a közigazgatás, az uralkodótól függö állandó zsoldoshadsereg megteremtésével a hatalom erőteljes központosítást akarta elérni. Ennek érdekében újjászervezte az államháztartást. Az új adót éppúgy 20 dénárt tett ki, mint a régi, már nem telkenként, hanem háztartásokként. A legfontosabb adófajta azonban a rendkívüli hadiadó lett.Mátyás a hatalom összpontosításának érdekében eltörölt minden adót és adómentességet. Bevezette a füst és a rendkívüli hadiadót.A köznemesek politikai támogatására ugyan szüksége volt Mátyásnak, de azt már nem engedte meg, hogy beleszóljanak a kormányzásba. Az adó megszavaztatásának joga az országgyűlést illette, ezért kénytelen volt tanácskozásra hívni a rendeket. Ekkor megígérte, hogy orvosolja a nemesek panaszait, s cserébe megszavaztatta az adót. Eleinte még kikötötték, hogy a pénzt a török elleni háború költségeire kell fordítani, később azonban már feltételeket sem kötöttek. Az 1480-as években több évre előre megszavazták az adót, csak a király ne emelje az összeget. Az államkincstár bevételei lehetővé tették, hogy Mátyás állandó zsoldossereget állítson föl. Az állandó zsoldossereg megteremtésével függetlenítette magát a bárók bandériumától. Mátyás király híres fekete serege, amely 1459-60-ban-ban jött létre, így a korabeli Európában a maga nemében páratlan hadseregnek bizonyult.

Állományának nagy részét szétszóródott husziták és Giskra morva zsoldosvezér felvidéki seregének maradványai tették ki. Szolgáltak még a seregben lengyelek, németek és az 1480-as évektől kezdve egyre több magyar is. Rendkívül jól szervezett, korszerű hadászati elveken alapuló hadsereg volt, megfelelt Mátyás király központosító politikájának és hódító szándékainak. Állandó létszáma 8-10 ezer fő volt, de hadjáratok idején ennek kétszeresére duzzadt fel. Főbb alakulatai a támadásra is alkalmas gyalogság, a tüzérség, a nehéz páncélzatú lovasság és a könnyűlovasság voltak. A mozgékony könnyűlovasság balkáni eredetű, nagy részük szerb származású. Hírneves vezérek voltak például Kinizsi Pál,Magyar Balázs, Báthory István, a szerb Jaksics és Brankovics, a török trónkövetelő Bajezid Collixtus Ottomanus, vagy a román Vlad Tepes – Dracula is.Mátyás királynak az idegen zsoldosokon kívül hatalmas magyar hadserege is volt, melynek száma megközelítette a 90 000 főt, csak a székelyekből 16 000 könnyű lovasa és 16 000 gyalogos katonája volt.

https://www.vadhajtasok.hu/2019/02/21/ameddig-van-tobb-szazezer-magyar-nepmesenk-nem-fogunk-oroszlankiralyt-bemutatni/

A központosított államhatalom megteremtésében Mátyás fontos szerepet szánt a hivatalszervezetnek. A bárói befolyás alatt álló királyi tanács háttérbe szorult. A legfontosabb államügyeket a nagy kancellária intézte. A legfelsőbb szintű igazságszolgáltatást a "király személyes jelenlétének bírósága" végezte, amely folyamatosan működött. 1471-töl kezdve Mátyás arra törekedett, hogy a rendektől függetlenül kormányozzon. Az országgyűlést egyre ritkábban hívta össze. Az állam irányítását hivatalnokaira bízta, törvények helyett rendeletekkel kormányzott.1471-ben Vitéz János és Janus Pannonius összeesküvést szerveztek, de Mátyás leszámolt velük.

Híres volt művészet- és tudományszeretetéről. Híres tudósokat és reneszánsz alkotókat hívott udvarába. Várakat, kastélyokat építtetett, hatalmas kódexekből álló könyvtára (Bibliotheca Corviniana) máig híres maradt. Mátyás a nyolcvanas évek első felében a déli végek, elsősorban Bosznia megerősítésen fáradozott.1476-ban feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király leányát, gyermekük azonban nem született. Ezért élete utolsó éveiben megpróbálta házasságon kívül született fia, Corvin János számára biztosítani a trónt.

Életének utolsó évében a trónöröklés kérdésére fordította figyelmét.1485-ben Bécset elfoglalta, s felvette az "Ausztria hercege" címet. Ekkor udvarát Bécsbe helyezte át. Német-Római császárrá azonban nem választották meg.Nem volt még ötven éves, amikor egy nagyszabású török elleni háború előkészítése közben váratlanul meghalt Bécsben, 1490. április 6-án. Székesfehérvárott temették el.

https://www.youtube.com/watch?v=NGOsB5XsK54&feature=share

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató