Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa nagyon határozott lépésekkel halad a Закон України „Про забезпечення функціонування української мови як державної”, magyarul: Ukrajna törvénye „Az ukrán mint államnyelv funkcionálásának biztosításáról” című törvény elfogadásának útján, és folyamatban van a törvény 2018. október 4-én első olvasatban megszavazott szövegéhez érkezett módosító indítványok áttekintése, a jogszabálytervezet átdolgozása, kiegészítése - írja a karpataljalap.net.
Nos, február 18-án megjelent a parlament honlapján az említett államnyelvi törvény új, a rengeteg módosító indítványt integráló szövegének tervezete. A Verhovna Rada hivatalos honlapján nyomon követhető, hogy milyen módosító indítványok érkeztek a szöveghez, és ezek közül melyeket fogadták el teljesen vagy részben a törvénytervezetet nyilvános vitára előkészítő képviselők.
A honlapon szintén február 18-án közzétett, a tavaly októberi szövegváltozatot és a módosítások alapján szerkesztett verziót összevető táblázatból (ukránul Порівняльна таблиця до другого читання) látható, hogy nem túlzott Andrij Parubij, a parlament elnöke akkor, amikor arról beszélt, közel kétezer-ötszáz módosító javaslat érkezett a jogszabály szövegéhez.
Ha azonban megvizsgáljuk magát a vitára előkészített, a módosító javaslatokat integráló törvénytervezet szövegét (a honlapon Текст законопроекту до другого читання cím alatt érhető el), abból kiderül, hogy bár – a nemzetközi kritikák hatására – a kijevi hatalom képviselői ígéretüknek megfelelően kicsit visszafogták magukat az új szöveg elkészítése során, az új szövegváltozat (az előzőhöz hasonlóan) az erőszakos ukránosítást szolgálja. Az új szövegbe beépített módosító indítványokban való bizodalmunkat lehűtheti például az is, hogy a Brenzovics László parlamenti képviselő által az októberben első olvasatban elfogadott szöveghez benyújtott 38 változtatási javaslata közül alig néhányat talált megfontolásra érdemesnek az új szöveget előkészítő bizottság.
Valószínűleg a hatalom képviselői is tudatában vannak annak, hogy az államnyelvről szóló törvény ebben a formájában erősen diszkriminatív és jogsértő, ugyanis szó sem esik arról, hogy az államnyelvet támogató, más nyelveket viszont számos nyilvános színtérről kiszorító jogszabály tervezetét sem az első olvasat előtt, sem most nem küldték el normakontrollra a Velencei Bizottsághoz. Annak ellenére sem, hogy a 2017-ben elfogadott oktatási törvény kapcsán kibontakozott vitában Kijev számára is világossá válhatott, hogy a nemzetközi közvélemény nem nyelvi le szó nélkül a Kijevben erőltetett mérhetetlen ukránosítást. Úgy tűnik azonban, hogy a március végén esedékes elnökválasztás első fordulója előtt a regnáló hatalom a nyelvtörvény elfogadásával akarja bizonyítani nemzeti elkötelezettségét. Mindez tökéletesen illeszkedik az ukrajnai nyelvpolitika hagyományaihoz. Amint arról szakértői elemzések kimutatták, az 1991-ben függetlenné vált Ukrajnában a nyelvi kártyát eddig minden választási kampányban elővették. Nincs ez másként most sem.
