Vadhajtások

A Mérce esete az “ártatlan” ISIS-feleségekkel

Most, hogy az Iszlám Állam erőinek nagy részét felőrölték, egy új kérdés foglalkoztatja a közvéleményt, mi legyen tagjaikkal. Nyilván a legkézenfekvőbb és a leginkább magától érthetőbb válasz az volna: büntessék meg őket. Furcsállom, hogy talán erről esik a legkevesebb szó. Tekintve, hogy egyre-másra kelnek szárnyra a hírek, hogy ezek a derék, „európai polgárok” most, hogy mindennek vége, mégis inkább „hazatérnének”, mintha mi sem történt volna.

És szólalnak meg újra azok a „jogvédők”, akik 2015-ben is azzal a csúsztatással jöttek, hogy az Európába áramló migránsok között nincsenek terroristák. Kérdezzék meg erről a párizsi Bataclanban történt terrortámadás 137 halottjának hozzátartozóit, ők is így gondolják-e. Természetesen a terroristákat nem védik nyíltan, igyekeznek egy mellékszálba kapaszkodni, s így érkeztünk el egy új fogalomhoz, melyet most vezetnek be, melyet most igyekeznek tematizálni, ez pedig az ún. „ISIS-feleség”.

Shamima Begum, alatta a manchesteri terrortámadás áldozatai (illusztráció)

 

A mai napon jelent meg a szélsőbaloldali beállítottságú Mércén, Ámon Kata tollából egy ilyen típusú mosdató cikk.

„Egy szír menekülttáborban fiatal, csadort viselő lány tartja kezében újszülött fiát. A kisbaba alig látszik a takarótól. A lány arca magányos, szomorú. A lány 19 éves, Shamima Begumnak hivják (sic!), és a napokban fosztották meg brit állampolgárságától”

– kezd érzelmeinkre apellálni a szerző, de aztán gyorsan kiderül, olyannyira azért nem kell sajnálnunk, ugyanis – fiatal kora ide vagy oda – önként csatlakozott az Iszlám Államhoz, ahogy olvassuk:

„Shamima ugyanis brit állampolgárként, Kelet-Londonban nőtt fel. Egy három évvel ezelőtti képen Shamima haja kontyban, arcán smink, fülében fülbevaló. Nem sokkal azelőtt készült, hogy 15 évesen Sziriába (sic!) szökött, hogy az ISIS-hez csatlakozzon. Most visszamenne Londonba.”

Az illető hölgy egyébként elmondta, nem azért térne vissza, mert bármit is megbánt abból, amit tett. Persze a Mérce tollforgatója tovább mentegetni, hogy pusztán azért nem ítéli el a terroristák által elkövetett szörnyűségeket, mert Stockholm-szindrómába esett. Ráadásul még ilyen ez a poszttraumás stressz.

Na, persze.

Azt nem tudhatjuk egész pontosan, mit csináltak vagy mit nem tettek ott, nem voltunk ott, az viszont tény: önként (!) csatlakoztak az Iszlám Államhoz. Hivatkozni szokás még arra is, ők csak, mint „kiszolgáló személyzet” voltak jelen. Ez rendkívül érdekes, ugyanis precedens van rá, hogy például Nürnbergben olyanokat is ítéltek el, akik szakácsok voltak a koncentrációs táborokban (sőt, 70 évvel később is meghurcolják őket – a szerk.). Miért más akkor az ő esetük?

Nagyon kilóg tehát a lóláb a neoliberális, szélsőbaloldali véleményformálóknál. Egy államnak joga van megvonni az állampolgárságot tagjaitól, ez vitán felül áll. Nem is kellene, hogy kérdés legyen, ezúttal helyesen cselekedett az Egyesült Királyság.

A kérdés inkább az, amire a figyelmet irányítanunk kell, hogy ez az eset is a multikulturális modell életképtelenségét támasztja alá. Shamima Begum arab, nem pedig angol. Hiába kapott állampolgárságot, hiába született ott, itt látszik, hogy ettől még nem vált azzá. A fő probléma az, hogy hogyan adhatott tömegével állampolgárságot olyanoknak az Egyesült Királyság, akik nem tudnak, de nem is akarnak beilleszkedni, és fittyet hányva az állampolgárságukra, a bennük lévő kulturális gyökerek hívószavára hallgatnak inkább – mint ő és a többi 4 ezer ISIS-feleség is. Vagy miért nem csupa szőke, kék szemű skandináv hölgy jelentkezett önként a terroristákat szolgálni? A válasz igencsak kézenfekvő. De az is, hogy akik őket akarják mentegetni, költözzenek ki hozzájuk, jobban járunk mi is.

Lantos János

OSZD MEG VADUL: