Vadhajtások

Nyílt levél Bangónénak és festékszórós bűntársainak

Stoffán György írása:

Asszonyom!

Mint szavazópolgárnak, mint adófizetőnek, mint magyar és egyben európai állampolgárnak, engedje meg nekem, hogy szemrehányást tegyek az Önök viselkedését illetően. A mai akciójuk, amely festékszóró sprayvel való rongálással párosult, minden aljasságnak a tetőpontja. Önök a parlamenti demokráciáról, amelyet oly nagy vehemenciával védtek Gyurcsány alatt, tudomást sem vesznek, s a harmadik birodalom kezdetének módszereit használják a magyarok, a tisztességes magyar választókkal, állampolgárokkal, adófizetőkkel szemben. Hazudozásaik égbekiáltóak, s az a módszer, amelyet az imént említettem, a magyar emberek szellemiségétől messze van.

Önök büntetendő cselekményt hajtottak végre, amikor a közvagyont megrongálták, és a magyar nemzet ellen, a bevándorlást támogató személyekről szóló plakátokat lefújták. A közvagyon rongálása nem csupán politikai tevékenység, hanem súlyos károkozás is, amelyre nagypofával azt mondta egyik képviselőtársa, hogy büszkén kifizetik a büntetést, ha valaki megbünteti Önöket tettük miatt.

Igen, Önök kifizetik a büntetést, mert tőlem és sok millió adófizető adójából kapják a milliós nagyságrendű tiszteletdíjat, amit többek között arra használnak fel, hogy az Önök által szándékosan okozott károk miatt kapott büntetést kifizessék belőle. Nem tartja ezt Ön aljasságnak? Nem tarja pofátlanságnak azt, hogy az egyszerű emberek pénzén Önök saját hasznukra rombolják értékeinket, a nép vagyonát, ahelyett, hogy a nép érdekiért állnának ki az Unió magyarellenes politikájával szemben? Nem szégyellik magukat, amikor a szegény emberek támogatása helyett büntetésekre akarnak fizetni olyan összegeket, amelyekről az átlag magyar polgár nem is álmodhat. Nem szégyelli magát az Ön képviselőtársa, Széll Bernadett, amikor azt vágja a kamerákon keresztül a nép arcába, hogy Önök a dolgozókért harcolnak?

Ugyanis Önöknek a legkisebb problémájuk is nagyobb, mint a nép, és annak a sorsa. Önök nem a magyar népért, nemzetért dolgoznak … mit dolgoznak … rombolnak, hanem azért, mert így akarják bizonygatni a Magyarország ellenségeihez való töretlen hűségüket, feltehetően sok-sok pénzért. Önök gyűlölik a népet, gyűlölik a magyart, Önök törvényt szegnek, jogszabályokat taposnak a sárba, egyelőre büntetlenül, s odadobnák az országot és a népet azoknak, akik Párizst, Berlint és Brüsszelt… lerombolták már. Önök munka nélkül keresnek havonta annyit, amennyit egy tisztességes magyar polgár fél-, egy év alatt keres meg, vagy meg sem keres. És ezt a pénzt az ő zsebükből kapják.

Önök nem politikusok, Önök nem tisztességes polgárok, hanem terroristák, mai cselekményüket tekintve pedig, köztörvényes bűnözők. Mert a józan magyar állampolgárokat, a magyar nemzetet akarják megfélemlíteni viselkedésükkel a magyar adófizetők tulajdonának rongálásával, hazudozásaikkal és vádjaikkal, amelyet már kiterjesztettek ránk, magyar állam-, és választópolgárokra is, noha Önöket – sajnos – mi vagyunk kénytelenek megkérdezésünk nélkül fizetni. (És Önöknek is volt képük a kétszázezer forintos fizetésemelésüket, saját maguknak, a mi pénzünkből megszavazni… Ebben az egyben értettek egyet a kormánypártokkal. És ez mit bizonyít? Amit eddig leírtam!)

Súlyos és elítélendő bűncselekmények ezek, amelyekért Önöknek felelniük kell, és felelni is fognak, mert „egyetlen bűn sem kerüli el a büntetést”, s ezt már a rómaiak is tudták, a történelem pedig ezerszer bizonyította.

Felszólítom Önöket, hogy a társadalmi tulajdon rongálását fejezzék be, mert az az én tulajdonom is, és az én adómból kapott, de messze meg nem érdemelt milliós fizetésükért dolgozzanak a hazáért és a nemzetért. Ne idegen hatalmat szolgáljanak, és ne árulják a hazát harminc ezüstért… naponta. Higgyék el Asszonyom, jegyezzük a cselekedeteiket, s nem kellene bűnt bűnre halmozni, mert egyszer a büntetés is büntetésre halmozódik majd… „Ki mint vet, úgy arat” – mondja a régi magyar közmondás. És ezt jó lenne komolyan venniük. Mert az aratás bizony közeledik… 

 

Stoffán György