Vadhajtások

Felrobbant a magyar gazdaság – Mindenkit megelőztünk Európában

5,3%-kal nőtt a magyar gazdaság. Ezzel az európai élvonalban vagyunk.

Az idei első negyedévben kirobbanó formában volt a magyar gazdaság, ezzel pedig sikerült az Európai Uniós növekedési rangsor élére kerülnünk. Azon országok közül, akik ma közzétették adataikat, egyik sem tudott megelőzni minket sem az éves, sem a negyedéves növekedési rangsorban. Két ábra arról, hogy Magyarország 2019 első negyedévében Európa élére tört.

Ma reggel tette közzé a Központi Statisztikai Hivatal az idei első negyedéves előzetes GDP-adatot, ami meglepetést okozott, hiszen a magas várakozásoknál is gyorsabb ütemben, a szezonálisan és naptárhatással igazított éves mutató szerint 5,2%-kal bővült a GDP. Ez a második legnagyobb szám 1996 óta, amióta összehasonlítható adatok állnak rendelkezésre. (A legmagasabb adat sem régi, tavaly a harmadik negyedévben mért 5,3%-ot a KSH.)

Két órával a magyar adatot követően az Eurostat publikálta az összesített európai növekedési számokat, amelyben a 28-ból 20 tagország statisztikái szerepeltek. Ez alapján az EU GDP-je negyedéves alapon 0,5%-kal, éves bázison 1,5%-kal nőtt 2019 első negyedévében. A 19 tagú eurózóna esetében ez a két növekedési szám 0,4% és 1,2% volt. Ezek alapján kijelenthető, hogy összességében valamivel kedvezőbb képet festett az európai gazdaság az idei első negyedévben, mint a tavalyi év végén (amikor ötéves mélypontra lassult a növekedés), azonban még mindig nem beszélhetünk túl acélos teljesítményről.

A rendelkezésre álló 20 ország előzetes statisztikái alapján összeállított negyedéves bázisú európai növekedési rangsoron látszik, hogy a magyar gazdaság kirobbanó teljesítménye EU-s összevetésben is kiemelkedő volt.

Olyannyira, hogy az idei első negyedévben Magyarország mindenkit megelőzött.

Rajtunk kívül nagyon erős negyedéve volt még több másik régiós országnak, köztük Lengyelországnak, Romániának és Bulgáriának is. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a dinamikus román növekedéshez továbbra is jelentős külső és belső egyensúlytalanság társul, így fenntarthatósága erősen megkérdőjelezhető.)

Az ábrán az is látszik, hogy miközben a kelet-közép-európai országok többsége kiemelkedően jól teljesített a 2019-es év elején, a nagy tagországok a sor vége fele kullogtak. Az olasz gazdaság továbbra sem tud magára találni, a németek ugyan javítottak a korábbi két nagyon rossz negyedév után, de még mindig nincsenek kifejezetten jó formában, ugyanez elmondható a franciákról is.

A negyedév/negyedév alapú GDP-növekedésnél több információval szolgálhat az éves indexek vizsgálata, hiszen előbbi mutató nagyon ingadozó, több véletlen hatás is befolyásolja, míg az éves index sokkal stabilabb, így megbízhatóbb képet ad. Így nézett ki az éves növekedési rangsor:
Magyarország ebben a tekintetben is éllovassá vált, még Romániát és Lengyelországot is sikerült maga mögé utasítania.

Itt látszik csak igazán, hogy még mindig nincs kinn igazán a gödörből az eurózónás gazdaság, hiszen a három legnagyobb tagország foglalja el a növekedési rangsor utolsó három helyét.

Bár 8 ország még nem közölt adatokat, nem nagyon van olyan, amelyik megelőzhetné Magyarországot a növekedési rangsorban. Egyedül Málta tűnik valószínűnek, hiszen a tavalyi utolsó negyedévben az éves GDP-növekedés üteme a 7%-ot is meghaladta a szigetországban. Mivel azonban kis súlyú és méretű országról van szó, amelynél az egyszeri tényezők jelentően befolyásolják a gazdasági teljesítményt, ennek nem érdemes nagy jelentőséget tulajdonítani. Máltán kívül reálisan nézve Észtországnak lehet még esélye, hogy Magyarország elé kerüljön, ennek azonban kisebb a valószínűsége.

Összességében tehát az első negyedéves magyar növekedés – ami az előző negyedévekben is rendre az élbolyban szerepelt, de első sosem volt – Európa legmagasabb adata lehet.

Forrás: Portfolio.hu