Kijelentette, hogy noha a két nyugat-balkáni ország az utóbbi években minden előfeltételt teljesített, nem minden tagállam kész már a napokban meghozni a döntést a tárgyalások megindításáról. Hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy erre sor fog-e kerülni, pusztán az, hogy mikor.
Tusk rámutatott, hogy időnként az általa kívántnál tovább tart, mire sikerül konszenzusra jutni a közösség huszonnyolc tagjának, afelől azonban nincsen szemernyi kétség sem, hogy a térség helye az Európai Unióban van.
Eközben tizennégy tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere közös közleményben sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését, rámutatva, hogy meg kell őrizni az EU bővítési politikájának hitelességét.
Leszögezték, hogy a pozitív elbírálás felgyorsítaná az eddigiekben is jól haladó reformfolyamatot, valamint lökést adna a régió más országai számára is, emellett fokozná az érintettek ellenálló-képességét más nagyhatalmak érdekeivel szemben, biztosítaná, hogy továbbra is az EU álljon a térség átalakulásának élén. Szakértők szerint ezzel főként Kínára, Oroszországra és Törökországra utalhattak.
A nyilatkozatot az összes volt szocialista tagország aláírta, az EU soros elnökségét június végéig betöltő, és így semleges szerepre törekvő Románia kivételével. Hozzájuk csatlakozott még Ausztria, Málta és Olaszország.
Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hét végi csúcstalálkozóján.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén sürgetőleg lépett fel, mindazonáltal valószínűtlennek nevezte, hogy már jövő héten meglesz a jóváhagyás, mivel több országnak is parlamenti döntésre van szüksége ehhez, ami a nyári szünet után szerinte esélyesebb.
Sajtóhírek szerint leginkább Dánia, Franciaország és Hollandia ellenzi a folyamat megindítását, amelyhez egyhangú határozatra van szükség.Forrás: MTI Donald Tusk Albániával és Észak-Macedóniával gazdagítaná az EU-t
Támogatásáról biztosította Albánia és Észak-Macedónia európai uniós csatlakozási tárgyalásainak mihamarabbi megkezdését Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke szerdán, hozzátette azonban, hogy több EU-tagállam egyelőre ezt ellenzi, így elhúzódhat a folyamat.Kijelentette, hogy noha a két nyugat-balkáni ország az utóbbi években minden előfeltételt teljesített, nem minden tagállam kész már a napokban meghozni a döntést a tárgyalások megindításáról. Hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy erre sor fog-e kerülni, pusztán az, hogy mikor.
Tusk rámutatott, hogy időnként az általa kívántnál tovább tart, mire sikerül konszenzusra jutni a közösség huszonnyolc tagjának, afelől azonban nincsen szemernyi kétség sem, hogy a térség helye az Európai Unióban van.
Eközben tizennégy tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere közös közleményben sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését, rámutatva, hogy meg kell őrizni az EU bővítési politikájának hitelességét.
Leszögezték, hogy a pozitív elbírálás felgyorsítaná az eddigiekben is jól haladó reformfolyamatot, valamint lökést adna a régió más országai számára is, emellett fokozná az érintettek ellenálló-képességét más nagyhatalmak érdekeivel szemben, biztosítaná, hogy továbbra is az EU álljon a térség átalakulásának élén. Szakértők szerint ezzel főként Kínára, Oroszországra és Törökországra utalhattak.
A nyilatkozatot az összes volt szocialista tagország aláírta, az EU soros elnökségét június végéig betöltő, és így semleges szerepre törekvő Románia kivételével. Hozzájuk csatlakozott még Ausztria, Málta és Olaszország.
Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hét végi csúcstalálkozóján.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén sürgetőleg lépett fel, mindazonáltal valószínűtlennek nevezte, hogy már jövő héten meglesz a jóváhagyás, mivel több országnak is parlamenti döntésre van szüksége ehhez, ami a nyári szünet után szerinte esélyesebb.
Sajtóhírek szerint leginkább Dánia, Franciaország és Hollandia ellenzi a folyamat megindítását, amelyhez egyhangú határozatra van szükség.Forrás: MTI
Kijelentette, hogy noha a két nyugat-balkáni ország az utóbbi években minden előfeltételt teljesített, nem minden tagállam kész már a napokban meghozni a döntést a tárgyalások megindításáról. Hangsúlyozta, a kérdés nem az, hogy erre sor fog-e kerülni, pusztán az, hogy mikor.
Tusk rámutatott, hogy időnként az általa kívántnál tovább tart, mire sikerül konszenzusra jutni a közösség huszonnyolc tagjának, afelől azonban nincsen szemernyi kétség sem, hogy a térség helye az Európai Unióban van.
Eközben tizennégy tagállam, köztük Magyarország külügyminisztere közös közleményben sürgette a csatlakozási tárgyalások megkezdését, rámutatva, hogy meg kell őrizni az EU bővítési politikájának hitelességét.
Leszögezték, hogy a pozitív elbírálás felgyorsítaná az eddigiekben is jól haladó reformfolyamatot, valamint lökést adna a régió más országai számára is, emellett fokozná az érintettek ellenálló-képességét más nagyhatalmak érdekeivel szemben, biztosítaná, hogy továbbra is az EU álljon a térség átalakulásának élén. Szakértők szerint ezzel főként Kínára, Oroszországra és Törökországra utalhattak.
A nyilatkozatot az összes volt szocialista tagország aláírta, az EU soros elnökségét június végéig betöltő, és így semleges szerepre törekvő Románia kivételével. Hozzájuk csatlakozott még Ausztria, Málta és Olaszország.
Az ügy jövő kedden kerül napirendre a tagországok uniós ügyekkel foglalkozó minisztereinek ülésén, majd az állam- és kormányfők hét végi csúcstalálkozóján.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szintén sürgetőleg lépett fel, mindazonáltal valószínűtlennek nevezte, hogy már jövő héten meglesz a jóváhagyás, mivel több országnak is parlamenti döntésre van szüksége ehhez, ami a nyári szünet után szerinte esélyesebb.
Sajtóhírek szerint leginkább Dánia, Franciaország és Hollandia ellenzi a folyamat megindítását, amelyhez egyhangú határozatra van szükség.Forrás: MTI 
