A francia parlament alsóháza, a Nemzetgyűlés kedden nagy többséggel hagyott jóvá egy törvényjavaslatot, amely arra kötelezné a közösségi oldalakat, hogy a bejelentést követő 24 órán belül távolítsák el a „gyűlölködő” tartalmakat.
Ahogy azt nagyon jól tudjuk, ha a Facebookról vagy hasonló közösségi médiumról van szó, akkor a „gyűlöletbeszéd” fogalmának megítélése igencsak szubjektív. A liberális cenzorok pedig nem alszanak, előszeretettel vadásszák le azokat a megosztásokat, ahol a „menekült” kifejezés helyett pl. „migráns” szerepel. Mi számít gyűlölködő tartalomnak? Mi számít gyűlöletbeszédnek? A magyar tapasztalatokból kiindulva minden, ami nemzeti érzelmű, ami hazafias, ami nem támogatja a migrációt, ami kritikus a balliberális gondolatokkal szemben.
A németországi szabályozási minta nem más, mint a cenzúra eszetlen felgyorsítása. A legminimálisabb bírálatra, kritikára sincs már szükség, ami nem felel meg a politikailag korrekt újbeszélnek, az megy a levesbe. Így ha valaki Merkelt bírálja, vagy esetleg migránsbűnözésről posztol a saját oldalán, az nem számíthat sok jóra, jön a gőzhenger, 24 órán belül törlik a tartalmat.
Ezt a módszert ültetik át most a franciák saját szabályozásukba, ezzel elnyomva az összes migrációval vagy akár Macron elnökkel kritikus hangot. A bevándorláspárti establishment szép lassan, de magabiztosan alakíthatja át a közösségi médiát úgy, ahogy az neki tetszik, ami megfelel a píszí újbeszélnek, a migrációval és a globalista elittel kritikus gondolatok pedig ezzel teljesen a háttérbe szorulnak és elvesznek az internetes közösségi térből.
Így működik a Facebook-cenzúra államilag előírt felgyorsítása: az internetes platformoknak (mint például a Facebooknak vagy a YouTube-nak) a bejelentést követő 24 órán belül kell eltávolítaniuk a büntethető tartalmakat. Emellett szintén lényeges, hogy az oldalaknak meg kell jelölniük egy helyet, ahol jelenteni lehet a gyűlöletkeltő tartalmakat. A szabályozás megsértése több millió eurós bírságokat jelenthet az internetes multicégeknek.
Ahogyan Németországban, mostantól Franciaországban is tetemes bírság fenyegetheti az oldalakat, amelyek nem tesznek eleget ezeknek az előírásoknak, azaz például nem távolítják el a „problémás” tartalmakat. És itt megint csak visszakanyarodhatunk a „problémás tartalom” kifejezés szubjektív megítélésére. Hiszen a cenzorok munkájuk során ideológiailag manipulált szótárral dolgoznak, a rövid eljárási idő pedig esélyt sem ad a felhasználónak a „fellebbezésre”, hogy tisztázza vagy megvédje magát. A szűkös időkeret pedig arra fogja késztetni a cenzorokat, hogy ideológiai szótáruk alapján gondolkodás és a kontextus megértése nélkül szűrjék a tartalmakat, így elég akár egy „tiltott” szócskát találniuk egy bejegyzésben, és az egyből megy a levesbe. Ezzel a gyorsított módszerrel minden olyan bejegyzésre, ami nem felel meg a globalista politikai korrektség elvárásainak, ráhúzható lesz a gyűlöletbeszéd címkéje.
A francia törvénytervezet legijesztőbb célkitűzése, hogy az internetes „gyűlöletbeszéd” elleni fellépéshez létrehoznának egy külön ügyészséget és egy külön bíróságot is. A tervezet előírja emellett az egyszerűbb és egyértelműbb bejelentési rendszert a felhasználók számára. Szép lassan minden felhasználóból ávós jelentgetőt csinálnak, arra pedig, aki meg nem tartja magát a szabályokhoz, koncepciós perek várnak a politikai korrektség felett őrködő „népbíróságokon”. Szép új világ? Inkább totális leépülés, vissza egyenesen a kommunista diktatúra felé.Forrás: 888.hu 
