Vadhajtások

Politikai pedofília

Valóságos nemzetközi közösségimédia-sztárrá nőtte ki magát Greta Thunberg. A 16 éves svéd lány alig fél év alatt vált a globális klímaváltozás elleni harc ikonjává, világszerte milliók vonultak szavára az utcára. Greta története azonban már messziről bűzlik. Különösen, hogy nem ő az első gyermek, akit politikai célokra használnak fel a háttérben mozgó erők.

1212 májusában egy István nevű pásztorfiú kopogtatott be II. Fülöp Ágost francia király udvarába. Állítása szerint Krisztus szavát követte, aki megparancsolta neki, hogy miután a felnőttek negyedik keresztes hadjárata kudarcot vallott, gyermektársaiból szervezzen sereget, és velük induljon el felszabadítani a Szentföldet. Istvánnal szinte egy időben Kölnben is feltűnt egy falusi fiú, Miklós, aki arról prédikált, hogy a gyermeki őszinteség és tisztaság ereje képes lehet keresztény hitre téríteni a szentföldi szaracénokat. Ugyanazon év júniusának végére harmincezer fős gyermeksereg gyűlt össze Vendôme-ban, akik a papok áldásával Marseille-be indultak, ahonnan aztán helyi kereskedők önzetlen felajánlásainak köszönhetően hajókon vágtak neki a Szentföldnek.

Mikor nyolc évszázaddal később, 2018 júniusában a 15 éves Greta Thunberg regisztrált az Instagramra, kortársaihoz hasonlóan leginkább kutyájáról és családi házukról posztolt fotókat. Az Asperger-szindrómában szenvedő svéd lányról akkor még csak a családja tudta, hogy lelkes környezetvédő, aki annyira szereti az állatokat, hogy már 12 éves korában felhagyott a húsfogyasztással. Pár hónappal később, nem sokkal iskolakezdés előtt Greta a svéd parlament mellől posztolt képet magáról. „Azért teszem ezt, mert a felnőttek szarnak a jövőmre” – állt a szórólapokon, amiket a járókelőknek osztogatott, és „ha a klímaváltozás miatt úgysincs jövő, akkor minek iskolába járni” okfejtéssel iskolabojkottot hirdetett, egészen a szeptember 9-i svéd parlamenti választásokig.

Akciója alighanem magánügy maradt volna, ha Greta édesanyja, a népszerű operaénekes Malena Ernman nem osztja meg lánya képeit a maga negyvenezer követőt számláló Instagram-profilján. Így szerzett róla tudomást Ingmar Rentzhog közösségimédia-guru is, akit korábban az amerikai demokrata elnökjelölt és klímaaktivista Al Gore Climate Reality Projectjében képeztek ki, 2017 óta pedig saját We Don’t Have Time (Nincs Több Időnk) szervezetével kampányol a klímavédelemért. A szervezet lobbierejének és politikai beágyazottságának köszönhetően a svéd sajtó is foglalkozni kezdett Greta ügyével, amire szinte azonnal rárepültek a helyi baloldali és liberális elit olyan fontos alakjai, mint Sasja Beslik, a Group of Sustainable Finance és a Nordea nevű finn bank vezére, akit kétszázezren követnek a közösségi médiában, Mayson Persson LMBTQ-aktivista, valamint Nora Axelsson Håkanson, a Svéd Feminista Kezdeményezés Párt egyik prominense.

A We Don’t Have Time kapcsolatai révén Greta ügye hamar nemzetközi szintre lépett. Októberben a Greenpeace, a WWF és a Helsinki Egyetem diákszervezete szervezésében már tízezer ember előtt mondott beszédet Finnországban, egy hónappal később pedig a világ legbefolyásosabb gondolkodóit is felsorakoztató TEDx stockholmi rendezvényén tartott előadást a klímaváltozás elleni harc fontosságáról.

Nem sokkal később Greta sajtófőnöke egy bizonyos Daniel Donner lett, aki nem mellesleg a European Climate Foundation (Európai Klímaalapítvány) brüsszeli lobbicsoportnak dolgozik. Greta felhívására hamarosan nemzetközi diáktüntetés-sorozat kezdődött, amelynek élére a nagyobb nyugati városokban Greta-klón fiatal szónokok álltak. A megmozdulások politikai erejét mutatja, hogy februárban még a belga környezetvédelmi miniszter is kénytelen volt lemondani, miután azt merészelte nyilatkozni, hogy a jó szándékú gyermekeket valójában felnőttek mozgatják a háttérből, az ultraliberális Kaliforniában pedig Dianne Feinstein demokrata szenátor alatt remegett meg a léc, miután szkeptikusan beszélt a gyermekek mozgalmáról.

A legnagyobb sikereket Greta természetesen a baloldalon érte el. Londonban a munkáspárti Jeremy Corbyn, a liberális Vince Cable és a zöldpárti Caroline Lucas fogadták, az Egyesült Államokban pedig a fiatal demokrata amazont, a Donald Trumppal állandó Twitter-háborút vívó Alexandria Ocasio-Cortez karolta fel.

Májusra az addig rendszertelen megmozdulások összesűrűsödtek, a hónap közepén 125 ország kétezer rendezvényén összesen másfél millió diák tüntetett egyszerre, ez lett a 2003-as iraki háború óta minden idők legnagyobb globális ifjúsági megmozdulása. A klímaváltozás miatt aggódó gyermekek nemcsak a nyugati világban, de Albániában, Kirgizisztánban és Peruban is megmozdultak. A közösségi médiában igazi sztár lett Greta Thunberg: Instagramon 1,1 millió, Twitteren pedig négyszázezer követője van. Beszélt azóta az ENSZ előtt, találkozott a pápával, Freddy André Øvstegård norvég szocialista képviselő Nobel-békedíjra jelölte, a Time magazin a világ egyik legbefolyásosabb emberének választotta, egy német televízió az új Che Guevarának nevezte, a berlini püspök pedig egyenesen Jézus Krisztushoz hasonlította.

Nem Greta Thunberg az első gyermek, aki a közösségi média erejével válhatott egy politikai ügy ikonikus alakjává. A floridai Emma González és David Hogg azután kezdtek a fegyvertartás szigorítása melletti médiakampányba, hogy 2018-ban középiskolájukban tizenhét diá­kot megölt két ámokfutó. Nem sokkal később már 1,2 millió ember tüntetett Washingtonban hívó szavukra; mára a két fiatalnak együttesen 2,5 millió követője van a közösségi médiában, Emma González kopaszra borotvált fejének képe pedig már pólókról is visszaköszön. Ahogyan Gretát az évi 1,5 ezer milliárd dollár méretűre duzzadt, tanácsadó cégeket, megújuló energiával foglalkozó vállalatokat is magába tömörítő klímaváltozás-ipar, a floridai fiatalokat a demokrata fegyverellenes lobbi karolta fel.

Hasonló karriert futott be Malala Juszufzai is. A pakisztáni lány 2009-ben a tálibok uralta Szvát-völgy életét leíró blogjával keltette fel a The New York Times figyelmét. A közösségi média, no meg édesapja, az aktív ellenzéki politikusnak számító Ziauddin Juszufzai támogatásával Malala a lányok oktatási ügyének globális élharcosává lépett elő. Miután sikeresen túlélte egy tálib merénylő támadását, családjával együtt külföldre menekült, és a Time magazin szerint a világ egyik legbefolyásosabb emberévé lépett elő, majd kampánya elismeréseként Nobel-békedíjat kapott. Malala azóta eredeti ügyén túllépve már nemcsak az oktatás mellett, hanem az angolszász ízlésnek túlzottan totalitárius országok ellen is kampányt folytat.

Hogy Greta Thunberg vagy Malala Juszufzai őszintén hisznek a küldetésükben, ahhoz nem fér kétség. Mint ahogy ahhoz sem, hogy az őket felkaroló érdekcsoportok sem véletlenül álltak mögéjük. A gyermekek szájából elhangzó szlogenek esetében a tények és a politikai realitások mellékessé válnak. Hiszen ki az a szívtelen lény, aki vitázni merne egy Asperger-szindrómás, az emberiségért aggódó vagy épp egy iszlamisták által meglőtt, szabad oktatásért küzdő kislánnyal? Persze hogy senki.

Ahogyan egykor a gyermekek keresztes hadjáratának ötletgazdái, úgy Greta Thunberg és Malala Juszufzai megalkotói is a gyermekkor támadhatatlan romlatlanságát bocsátják áruba, tolják maguk előtt pajzsként, miután a felnőttek világának harcaiban maguk már alulmaradtak. Miként pedig a középkori krónikások, úgy a modern média is ódákat zeng a gyermeki tisztaságról és jóságra való törekvéséről. De érdemes visszapillantani a múltba, és megnézni, miként végződött a nyolcszáz éves történet.

Miután a gyermek kereszteseket szállító hét hajó kifutott Marseille kikötőjéből, kettő hajótörést szenvedett Szardínia partjainál. A krónikák nem szólnak túlélőkről. A többi öt hajó pedig – a marseille-i kereskedők eredeti tervének megfelelően – szaracénok kezére jutott, akik rabszolgának adták el a gyermekeket. Bízzunk benne, hogy a modern gyermek kereszteseknek nem hasonló sors jut végül osztályrészül.

Forrás: Demokrata

RSS
Twitter
PHP Code Snippets Powered By : XYZScripts.com
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial