Vadhajtások

Varga Judit igazságügyminiszter keményen nekiment a Facebooknak, komoly szabályozás jöhet

[fb_button]

„Az országokhoz nem köthető, határokon átívelő tevékenységet folytató nagyvállalatok szabályozását uniós és nemzeti szinten egyaránt újra át kell tekinteni.

-jelentette ki ma este a Sziget fesztivál európai uniós pontján tartott előadásában Varga Judit nemrégen kinevezett igazságügyi miniszter. Azután hamarosan világossá tette, a szabályozandó multik kérdése alatt elsősorban a közösségi médiát és keresőmotorokat uraló Google és Facebook szabályozását érti:

„A techcégek működése nem átlátható, nem ellenőrizhető, nem biztos, hogy ott fizetnek adót, ahol a bevételük keletkezik

-mondta. Ehhez azt is hozzátette, szerinte komoly problémát jelent, hogy ezek a cégek nem sima szolgáltatóként, hanem „politikai, társadalmi aktorokként” viselkednek, és Varga szerint ez azt is jelenti, hogy tulajdonosaik, befektetőik világképét részesítik előnyben.

Példaként azt hozta fel, a Facebooknak szerinte „nem dolga, hogy cenzúrázzon bizonyos migrációval kapcsolatos híreket”.

A kormányközeli kutatóintézetek, és elsősorban a Századvég már több konferencián,. tudományos tanácskozáson is kifogásolta, hogy a kormánypropaganda és főleg annak menekültellenes tartalmai sokszor ütköznek bele a Facebook „közösségi irányelveibe”, és ezért könnyen eltávolításra kerülhetnek. A kormány szerint azonban ezzel főleg őket „diszkriminálják” a multik.

Varga Judit most is hangsúlyozta, a Facebookra jelen állás szerint már 5,4 millió magyar regisztrált, az ugyancsak Mark Zuckerbergék által működtetett Instagramon pedig már 1,9 millióan vagyunk, ezért a szabályozás, adóztatás kérdése igenis időszerűvé vált itthon is.

Ahogy a techóriások saját céljaikra használják virtuális tereinket, úgy hozzá kell járulniuk a teherviseléshez”

-szögezte le a miniszter, azt is elárulva, hogy az Európai Bizottság új elnöke, Ursula von der Leyen és az Európai Parlament az egységes szabályozás és adóztatás ügyében máris vizsgálat alá vette a Facebookot és a Google-t is.

Az Egyesült Államokban a mára szinte a teljes világhálót uraló techóriások kérdése már a 2020-as elnökválasztási kampány első napjaitól fő téma lett. Elizabeth Warren demokrata szenátor, aki a demokrata előválasztáson elnökjelölt is, már ez év elején részletes tervet nyújtott például be, amely arról szólna, hogy ennyi internetes platform a jövőben nem koncentrálódhat egyetlen kézben, azokat kötelezően kisebb, és ellenőrizhetőbb cégekbe kell szétbontani, külön tulajdonosi háttérrel.

Rendszeresen felmerül viszont az is, hogy csak a Facebook és a Google netes infrastruktúrájának, technikájának államosítása segíthetne az egységes, átlátható szabályok kialakításában.

2016 után súlyos vádként merült fel a Facebookot üzemeltető Mark Zuckerberg ellen, hogy Brexit-kampányban és Donald Trump megválasztásában is fontos szerepet játszott, hogy a platformon futótűzként terjedtek el ellenőrizhetetlen álhírek, amelyeket azonos mértékben megcáfolni nem volt mód. A Facebook a 2019-es EP-választások előtt erre a kihívásra a hirdetési rendszer szigorúbb ellenőrzésével próbált reagálni.

Bernie Sanders szenátor, aki ugyancsak ismét indul az elnöki posztért, ugyanakkor mélyebb problémaként vetette például fel, hogy az Amazon nem hajlandó normálisan fizetni munkásait, nem biztosít nekik emberi körülményeket, és a normálisan elvárható adó helyett egyetlen centet sem fizet be az Egyesült Államok szövetségi költségvetésébe.

Megválasztása esetére ő azt ígérte, a nagy techcégek megzabolázása elsődleges feladatai között lesz majd.

(MTI)