Vadhajtások

V4NA: Szabotálják a hatóságok a burkatörvényt Hollandiában

Augusztus 1-jén lépett hatályba az úgynevezett burkatörvény, vagyis az arcot eltakaró ruházat viselésére vonatkozó részleges tilalom Hollandiában. A törvény értelmében tilos az ilyen ruházat viselése az egészségügyben, az oktatásban, a tömegközlekedésben és a kormányzati intézményekben is. A törvényt azonban sokan szabotálják – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.

A törvény kapcsán korábban több nagyváros polgármestere is aggályát fejezte ki, és jelezte, hogy a tilalmat a városukban nem kényszeríti ki, azaz nem hajtja végre.

Ezen nagyvárosokban (Amszterdam, Utrecht és Rotterdam) az összlakossághoz vetítve több mint 30 százalék is lehet a muzulmánok aránya, bizonyos kerületekben pedig akár 70 százalékos is. 

Ráadásul Rotterdam speciális helyzetben van, mert lakosságának már 2017-ben is a több mint 47,7 százaléka nem holland származású volt. Szakértők szerint pedig ez az arány 2019-re átlépte az 50 százalékot. Azaz többségbe kerültek a migránsok és a migrációs hátterű lakosok.

Rotterdam muszlim-marokkói származású polgármestere, Ahmed Aboutaleb pedig nagyobb népszerűségnek örvend a városban, mint maga a holland miniszterelnök. Az utóbbi időszakban további érintettek, így több kórház, illetve a tömegközlekedési vállalatok képviselői is azt hangoztatták,

hogy nem szándékozzák visszautasítani azokat az ügyfeleket (illetve utasokat), akik arcot eltakaró ruházatot viselnek.

A rendőrség sem hajtja végre a törvényt

A tömegközlekedési vállalatoknál a dolgozók egyenesen tájékoztatást kaptak arról, hogy a „tömegközlekedés mindenkié, és így az utasok számára a hozzáférést nem lehet megakadályozni”.

Szabotálja a törvény végrehajtását a rendőrség is, ami önmagában nonszensz, hiszen a rendőrségnek mindenütt fontos feladata a jogszabályok végrehajtásának ellenőrzése és azok betartatása, szükség esetén kikényszerítése. Pedro Peters, a Holland Közlekedési Vállalat vezetője elmondta a The Guardiannek, hogy „a rendőrség úgy nyilatkozott, hogy számukra

„ez nem prioritás”, és nem vállalják azt, hogy, ahogy az a törvényben elő van írva, fél órán belül megjelennek a közlekedési eszközöknél egy esetleges bejelentésnél.”

Azt viszont megerősítették, hogy a törvény megsértőit a magánszemélyeknek is joguk van feltartóztatni.

Mindemellett a rendőrség arra is hajlandó, hogy a rendőrségi épületen kívüli speciális helyszíneket alakítsanak ki azért, hogy ott az arcot eltakaró ruházatot viselő ügyfeleket fogadni tudják, és az arcot eltakaró ruházat levételét követően egy női hivatalnok az ügyükben eljárhasson.

Botrány a buszon

A törvény végrehajtása valóban nem egyértelmű. A Le Vif belga napilap értesülése szerint egy Dél-Hollandiában dolgozó buszsofőr a törvény rendelkezése alapján megtagadta a burkát viselő muszlim nő szállítását, és kihívta a rendőrséget, mert a nő nem volt hajlandó leszállni a belga–holland határon található Stein faluban. A rendőrség megérkezése után a nő leszállt a buszról.

Az Arriva buszvállalat szóvivője ugyanakkor közölte, hogy a buszsofőröknek csak ahhoz van joguk, hogy felhívják a jogsértésre a figyelmet, de nem tagadhatják meg a burkát viselő személy szállítását. Értelmezésük szerint, amit megerősített a Holland Közlekedési Vállalat szóvivője is, a buszsofőr nem tartotta be a belső utasításokat. Maximum felkérhette volna a muszlim nőt, hogy szálljon le, de nem szakíthatta volna meg az utat, ahogy azt tette.

Ahogy az várható volt, a muszlim jogvédő szervezetek óriási erőkkel támadják a törvényt és annak végrehajtását. Rotterdam legerősebb politikai pártja, a muszlim Nida párt egyenesen azt deklarálta, hogy minden bírságot kifizetnek, hordják csak a törvény ellenére nyugodtan a muszlim nők a nikábot vagy a burkát. 

13 évig vitáztak róla

A holland kormány egyelőre kitart a törvény mellett, és azzal érvel, hogy a törvény nem egy vallás ellen irányul, és egyébként is, az emberek úgy öltözködnek Hollandiában, ahogy akarnak, utalva ezzel arra, hogy a törvény nem tiltja a nikáb vagy burka viselését az utcán. A Dutchnews.nl internetes újság és a The Guardian utal arra is, hogy a törvény 13 éves vitát követően lépett hatályba. Kidolgozása még Geert Wilders, vezető jobboldali holland politikus kormányzati szerepvállalására vezethető vissza, amikor pártja, a PVV (Szabadság Párt) kisebbségi kormányban volt a Mark Rutte-féle VVD-vel (Néppárt a Szabadságért és a Demokráciáért) és a holland kereszténydemokratákkal.

A rendőrségi nyilatkozatok szerint, amelyeket megerősített a francia Marianne hetilap is, a 17 milliós Hollandiában mindösszesen 200-400 közöttire tehető azoknak a muzulmán nőknek a száma, akik az egész testet eltakaró burkát vagy az egész arcot eltakaró nikábot viselik.

Európa országai közül Franciaországban 2000 óta van hatályban a burkát és a nikábot közterületen, közhivatalokban és intézményekben betiltó törvény, viszont a hatóságok tolerálják azok utcai viselését. 

Hasonló jogszabályt fogadtak el Belgiumban, Dániában és Ausztriában is, és utóbbi országok esetében az utcai viselet engedélyezett.

 

Forrás: Origo, V4NA

RSS
Twitter
Social media & sharing icons powered by UltimatelySocial