Vadhajtások

Öt megyében várható szorosabb küzdelem az ellenzék és a Fidesz–KDNP között

[fb_button]

A jövő hét végén eldől, milyen irányba haladnak tovább az önkormányzatok, illetve kiderül az is, hogyan gondolkodik a vidék magyarsága a kormány politikájáról. Kiderül, hogy a választók előnyösnek és szükségesnek tartják-e a jelenlegi és az elmúlt évek fejlesztéseit, illetve, hogy milyen jövőt szeretnének a városaikban és a kisebb településeiken.

Az idei kampány inkább Budapest-központú irányt mutat, de a vidéki városokkal és kisebb településekkel is foglalkozni kell – jelentette ki Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában. Talán azért is esett kevesebb szó a vidéki helyekről – főleg az ellenzéki sajtóban –, mert ezeken a településeken nagyon sok vereséget fog szenvedni a baloldal – mondta.

Közölte, lesz olyan terület, ahol egyértelműen

minden pozíciót a Fidesz–KDNP fog megszerezni.

A hazai önkormányzati választás három nagyobb szinten zajlik: Budapesten és a kerületekben, a megyei jogú városokban, valamint a kisebb városok és falvak voksolásai kiegészülve a megyei közgyűlések választásával. Mint ismert, megyei közgyűlési listákra csak Budapesten és a megyei jogú városokon kívül lehet szavazni.

Deák elmondta, hogy készítettek egy modellt, amelynek alapjául a 2019-es európai parlamenti választások eredménye szolgált, és a korábbi önkormányzati választások eredményeit is figyelembe vették.

Akár 60 százalékot is szerezhet a Fidesz–KDNP

A felmérésekből kiderült, hogy öt olyan megye van – Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, Komárom-Esztergom, Pest és Somogy megye –, ahol szorosabb küzdelem várható az ellenzék és a Fidesz–KDNP között. A többi megyében 50 százalék feletti mandátumot jósolnak a Fidesz–KDNP-nek, sőt, valahol még a 60 százalék is meglehet – összegezte a kutatást Nagy Dániel.

A tízezer lakost meghaladó települések esetében még sokat számít a pártlogó, de a kisebb településeknél más a helyzet, ott nem véletlenül van sokkal több független jelölt – mondta Palóc André, a Századvég vezető elemzője. Az ilyen részeken sokkal inkább az számít, hogy mennyire ismerik a lakosok az adott jelölteket, mennyit tettek vagy tesznek a közösségért, vagy milyen korábbi pozíciót töltöttek be a település életében – sorolta.

Kiemelte, a pártok közül vidéken

egyedül a Fidesz–KDNP tudott mintegy kétezer jelöltet állítani országosan,

amely messze kiugróan magas az összes ellenzéki pártok jelöltszámát tekintve. Ez is azt mutatja, hogy komoly, országos lefedettséggel jelenleg a kormánypártok rendelkeznek.

Nagy Dániel arról is beszélt, hogy vannak olyan ellenzéki választók, akiknek dilemmát jelent, hogy a DK, MSZP, LMP, Momentum és a Jobbik közül melyikkel szimpatizáljanak. Mert előfordulhat az is, hogy bár egy adott baloldali párt szavazói, de lehet, hogy egy másik ellenzéki párt jelöltjét sokkal alkalmasabbnak tartják a polgármesteri pozícióra.

Az újraválasztás esélye

A települési képviselő-testületek összetétele is fontos egy város életében, mert nem mindegy, hogy a polgármesterek milyen összetételű testülettel tudnak együtt dolgozni – jelentette ki Nagy Dániel. Úgy véli, több helyen is előfordulhat, hogy a jelenlegi polgármesternek, képviselőnek vetélytársainál nagyobb esélye van az újraválasztásra. Gyakori ez az inkumbens hatás, mely szerint a hatalomban lévő szereplőt szinte automatikusan újraválasztják.

 

Forrás: Híradó