Vadhajtások

Thürmer Gyula: Lesz-e polgárháború?

Lesz-e polgárháború? Nos, sok függ attól, hogy a dolgozói rétegek megértik-e, hogy nem akkor járnak jól, ha egyik vagy másik tőkéscsoporthoz csapodnak, hanem ha saját érdekeikért küzdenek? Megérti-e a magyar választók több, mint fele, akik most szavazni sem mentek el, hogy otthon maradni, nem szavazni olyan luxus, amiért drága árat fizetünk majd?  De vajon megérti-e?

„A választás továbbra is a demokrácia ünnepe”, mondta a választások estéjén Kósa Lajos, a Fidesz kampányfőnöke. Közhellyel próbálta elütni a kínos tényeket. A Fidesz megmaradt ugyan az ország legerősebb pártjának, s a vidék zöme is az övé, de városok egész sorát veszítették el. Nem is beszélve Budapestről.

„Történelmi győzelem született vasárnap”- nyilatkozta Karácsony Gergely. Gyanítom, nem volt egészen tudatában annak, hogy vége a kampánynak, és innentől számon lehet kérni minden szavát. Kampányban jól hangzik, hogy „ez a győzelem arról szól, hogy Budapest zöld lesz és szabad”, de most jön a való élet, a kormányzás, ami eddig nem volt Karácsony úr erőssége.

Hogyan tovább? Lesz-e polgárháború? Beszéljünk világosan! A magyar kapitalizmus mai stabilitása az Orbán-kormánynak köszönhető. 2010 óta megcsinálták azt, amire a balliberális kormányok előtte nem voltak képesek. A nyugat ezt tudja és értékeli is. A nyugati beruházások éppen ezért jönnek. Az amerikaiak sem oktatják ki naponta a kormányt.

Nyugat-Európa liberálisai azonban nem nyugszanak. Trócsányi úr kibuktatásával jelezték, hogy fellépnek a magyar kormány és a visegrádi országok minden olyan akciója ellen, amely megkérdőjelezi a liberális tőke uralkodói szerepét. Kemény idők jönnek.

Az USA dicséri a magyar kormányt, de emeli a tétet. Az új védelmi szerződés mellé amerikai rakétákat is kellene venni. A biztos orosz gázt bizonytalan amerikaival kellene lecserélni. Kínát lehet szeretni, de csak annyira, amennyire az amerikaiak engedik.   Képes lesz-e az Orbán-kormányt a stabilitást is fenntartani, meg az USA vágyait is kiszolgálni, nos, ez a jövő kérdése.

Mi köze ennek a mostani választásokhoz? Nos, formálódni látszik egy másik csapat, amelynek a stabilitást kellene fenntartani, ha ez a Fidesznek valamilyen ok miatt már nem menne. A nyugat egyelőre nem sürgeti a váltást, de az alternatív csapat felállítását nagyon is támogatja.

A liberális ellenzék megpróbálta visszaszerezni a 2010-ben elvesztett hatalmat.  Szinte a teljes liberális arzenált bevetették, a pedagógus sztrájktól kezdve a rendőrök megdobálásán át az MTV-be való betörésig. Bizonygatták, hogy ők is képesek rendet tartani Magyarországon, megakadályozni, hogy a szakszervezetek tüntessenek, netán sztrájkoljanak. Senki sem hitte el nekik. Most lehetőséget kaptak arra, hogy élesben bizonyítsanak. Már, ha tudnak.

Az ellenzék nem véletlenül keltett polgárháborús hangulatot a kampányban. Tudták, hogy most vagy soha. A tőke nem fogja tovább pénzelni Karácsony úr és üzletfelei ötleteit, ha nincs előrelépés.  Bevetették a nagyágyukat, a finn miniszterelnöktől Frans Timmermansig.  Még Bodrogi Gyulát is, aki a nemzet színészéhez nem túl illő módon telefonon biztatta a liberális választókat. Elhitették az emberekkel, hogy a Fidesz nem egy párt, hanem maga a gonosz, akit bármi áron le kell győzni.

A csatának nincs vége, sőt, most kezdődik igazán. A liberális pénzügyi tőkének megérné, ha a jelenlegi magyar vezetést félreállíthatná. A mai magyar politika nélkül ki tudja, mi maradna a visegrádiak együttműködéséből, nem is beszélve arról, hogy végre jöhetnének a migránsok.

A most győztes ellenzékiek is aligha elégednek meg a polgármesteri székekkel. Ők nem Budapestet, a kerületeket akarják szépíteni és gyarapítani. Hatalmi bázisokat akarnak kiépíteni, ahonnan folyamatosan támadhatják a kormányt. A cél a parlament, a kormány, a cél a teljes hatalom.

Az ellenzéki koalíciót a támadás szelleme hozta össze.  A védekezés számukra a halál. Ha védekezni kezdenek, akkor előbb-utóbb egymás torkának esnek, bizonygatva, hogy ki is az erősebb. Ha védekeznek, vége az ellenzéki egységnek. A külföld is eláll mellőlük, mivel nekik egy cselekvőképes alternatív erő kell. Ezért támadni fognak, konfliktusos helyzeteket fognak keresni, amiből egyébként is van bőven, ha a kormánynak és az új pesti hatalomnak társbérletben kell irányítani a fővárost.

A kormány nyilván reagálni fog. Ne feledjük, az országvezetés felelőssége az övé. De van itt más is. Budapest elvesztését a polgárságban sokan tragédiaként élik meg. Ők, azok, akik már eddig is felháborodtak a felemás bírósági döntések miatt és a Fideszt hibáztatják azért, hogy Dobrev Klára EP-képviselő lehetett. A polgárság számos rétege most szembesül azzal, hogy véget érhet a nyugodt polgári lét, a gyarapodás, az építkezés időszaka.

Lesz-e polgárháború? Nos, sok függ attól, hogy a dolgozói rétegek megértik-e, hogy nem akkor járnak jól, ha egyik vagy másik tőkéscsoporthoz csapodnak, hanem ha saját érdekeikért küzdenek? Megérti-e a magyar választók több, mint fele, akik most szavazni sem mentek el, hogy otthon maradni, nem szavazni olyan luxus, amiért drága árat fizetünk majd?  De vajon megérti-e?

Thürmer Gyula írása

Az írás a munkaspart.hu oldalon jelent meg