A nemzet sportolói arra kérik Budapest új vezetőit, hogy járuljanak hozzá a Nemzetközi Atlétikai Szövetség által Budapestnek ítélt 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezéséhez - tájékoztatta a nemzet sportolói nevében Schmitt Pál szombaton az MTI-t.
A közlemény szerint a Nemzet Sportolója címet viselőBalczó András, Hammerl László, Ivánkay Mária, Kamuti Jenő, Kárpáti György, Keleti Ágnes, Magyar Zoltán, Portisch Lajos, Rejtő Ildikó, Schmitt Pál, Székely Éva és Varga Jánosaggodalommal figyeli a világbajnokság megrendezésével kapcsolatos híreket.Meggyőződésük, hogy a nagy világversenyek rendezése nemcsak Magyarország jó hírét kelti, hanem fokozza a fiatalok érdeklődését a sport iránt, és a magyarok jó szereplésén keresztül hozzájárul az egészséges hazaszeretet erősítéséhez is- írta a közleményük.
Hozzátették, Budapest ebben az évben Európa sport fővárosa volt, és bizonyította azt is, hogy a legkülönbözőbb sportágakban képes nagy versenyeket rendezni.
Büszkék vagyunk rá, hogy szeretett fővárosunk, Budapest és más nagyvárosok is az országban számos nagy világverseny megrendezésével hozzájárultak hazánk jó híréhez, nemzetközi megbecsültségéhez- olvasható a közleményben.Jelentős presztízsveszteséggel és gazdasági hátrányokkal járhat, ha a sportesemény rendezési jogát elnyert ország nem tudja teljesíteni a pályázatban foglalt vállalásait. Nem túl gyakori az ilyen a sport világában, de volt már rá példa. 2012-ben például Hollandia nyerte el a női kézilabda Európa-bajnokság rendezési jogát, de visszalépett: az Európai Kézilabda-szövetség (EHF) a holland szövetséget 250 000 eurós büntetéssel és 40 000 eurós kártérítéssel sújtotta, és rögzítette, hogy Hollandia 2016 decemberéig nem rendezhet EHF-szervezésű válogatott tornákat.
Karácsony Gergely atlétikai stadionnal kapcsolatban időt kért november végéig, a kormány viszont jelezte, hogy ha nem születik döntés, akkor az eseményt megpróbálja más magyar városba vinni.
A negyvenezres atlétikai stadion a tervek szerint a IX. kerületi Vituki-telepen, a Csepel-sziget északi részével szemközt épülne fel, állami tulajdonú területen. Maga az építkezés az eredeti tervek szerint 2020 első felében indulhatna, az átadás 2022 második felében lenne.
MTI/Origo