Vadhajtások

Soros: Veszélyben vannak a nyílt társadalmak

A kudarcos neoliberalizmus, Trump győzelme, a Brexit, valamint a mesterséges intelligencia fejlődése veszélyt jelent a nyílt társadalmak ügyére – írja új cikkében Soros György, aki felidézi a három évtizeddel ezelőtti rendszerváltásokat és bőkezű magyarországi tevékenységét is, számol be a mandiner.hu.

A berlini fal leomlásának évfordulójára írt cikket Soros György a Project Syndicate oldalra. A magyar származású, kilencvenedik évében élő üzletember (ne hívjuk már ezt a vén felforgatót üzletembernek,. a szerk.) szerint a Fal leomlása után a nyílt társadalmak győztek és a nemzetközi együttműködés lett a domináns hitvallás. „Ugyanakkor harminc évvel később a nacionalizmus erőteljesebb és diszruptívabb lett az internacionalizmusnál” – írja Soros.

Az üzletember visszaemlékezése szerint az 1989 előtti évtizedben kezdte el „politikai filantrópiáját”, miközben mentora, Karl Popper nyílt társadalom-elméletének támogatója lett. Sorost Popper arra tanította, hogy a tökéletes tudás nem megszerezhető, és a totalitárius ideológiák, amelyek magukat a végső igazság birtokosának tartják, csak elnyomó eszközökkel tudnak fennmaradni.

Párton kívüli aktivizmus

Soros úgy folytatja: a nyolcvanas években támogatni kezdte a szovjet szférában az eltérő hangokat és 1984-ben meg tudta alapítani magyarországi alapítványát is, amely pénzügyi támogatást adott mindenféle aktivizmusnak, amit nem az egypártrendszer kezdeményezett. „Az ötlet az volt, hogy a párton kívüli aktivizmus támogatásával az emberek ráébrednek a hivatalos dogma hamisságára és ez jól működött. Hárommillió dolláros költségvetéssel az alapítvány erősebb volt, mint a kulturális minisztérium” – írja Soros.

Kifejte: a Szovjetunió széthullása után országról országra hozta létre alapítványait, a költségvetés 3 millió dollárról 300 millióra növekedett néhány év alatt.

Soros György szerint ugyanakkor harminc évvel később nagyon más a helyzet. A nemzetközi együttműködés akadályokba ütközik, és a nacionalizmus az új hívószó. Ennek Soros szerint nem kellett volna így alakulnia, csak az Egyesült Államok nem nőtt fel a felelősségéhez, amikor a világ egyetlen szuperhatalma lett. Az USA-nak jobban kellett volna támogatnia a korábbi szovjet blokk országait, amelyek ennek híján a „neoliberális washingtoni konszenzus” receptjeit kezdték követni – írja az üzletember.

Defenzívában a nyílt társadalmak

Soros úgy látja: a washingtoni konszenzus, miszerint a pénzügyi piacok ki tudják javítani saját túlzásaikat, téves alapállás, amit be is mutatott a 2007-2008-as globális pénzügyi válság. Ez a krízis az üzletember szerint kikezdte az USA globális dominanciáját és hozzájárult a nacionalizmus felemelkedéséhez, a nyílt társadalmak elleni fellépéshez. „A nyílt társadalmak defenzívába kerültek a világ körül.”

Ennek csúcspontja Soros szerint a 2016-os év volt Trump győzelmével és a Brexittel. Ráadásul – így az üzletember – a gyorsan fejlődő mesterséges intelligencia olyan társadalmi ellenőrzést tud megvalósítani, ami segítheti az elnyomó rezsimeket és halálos fenyegetést jelent a nyílt társadalmakra.

Soros végül azt írja: „Forradalmi időkben élünk, amikor a lehetőségek tárháza nagyobb a szokásosnál és a lehetséges kimenetelek is bizonytalanabbak, mint a normális időkben. Csak a meggyőződéseinkre hagyatkozhatunk. Elkötelezett vagyok a nyílt társadalmak céljai iránt, akár győznek, akár elbuknak.”

 

Forrás: Mandiner.hu