Vadhajtások

Egyre több a migráns a délvidéki Magyarkanizsán

A magyarországi ellenzék szerint senki sem akar hazánkba jönni, mert annyira rossz itt az élet – így a migránsok miatt sem kell hisztizni. De vajon a délvidéki Magyarkanizsa annyira gazdag lenne, hogy elárasszák a migránsok? Sajnos nem. Tehát ez az ostoba tézis máris megdőlt.

Lássuk mi történt Magyarkanizsán. Mivel egyre több a migráns a településen, ülésezett a magyarkanizsai rendkívüli helyzetek törzskara, ugyanis a civil szervezetek, az illetékes szerek és az önkormányzat közösen megpróbálja szanálni a problémát.

 

Magyarkanizsán Lackó Róbert, a helyi közösség elnöke és a 2015 óta a migránshelyzettel megbízott felelős személy foglalkozik jelenleg is problémával, aki a megtartott sajtótájékoztatón kiemelte, azóta is folyamatosan szemmel kísérik a migránsok számát a községben.

 

– Az oka annak, hogy jelenleg több migráns tartózkodik a településeinken, az az, hogy a boszniai útvonaluk, amely a Drinán keresztül vezetett eddig, az most átjárhatatlan a magas vízállás miatt. A jóslatok szerint, amelyet már látunk is, a következőkben sajnos várható, hogy az egyik útvonaluk ismét Magyarkanizsa lesz a horgosi határ felé, valamint a Zombor felé vezető folyosó. Ez be is igazolódott, hiszen napok óta egyre több és több migráns érkezett a városunkba. Ennek kapcsán tartottunk ma egy biztonsági tanácsülést, ahol arról volt szó, hogy több lépésben fogjuk szanálni ezt a helyzetet, elsősorban azért, hogy a lakosaink biztonságát tudjuk kellőképpen biztosítani. Arra kérném a polgártársaimat, hogy ne keltsenek pánikot, mert az önkormányzat mélyrehatóan foglalkozik a témával, és én azt hiszem, ha a 2015-ös évet meg tudtuk oldani, akkor ez most sem lesz másként. Ez nem azt jelenti, hogy most rögtön meg tudjuk oldani a problémákat, hiszen ez nem is a mi feladatunk volna, mert ez állami ügy elsősorban, de mindenképpen megtesszük az első lépéseket – nyilatkozta Lackó Róbert, aki hozzátette, a segítséget továbbra is várják a köztársasági szervektől, hiszen szükségük van létszámnövelésre, technikára és anyagi támogatásra egyaránt.

 

Fejsztámer Róbert, a község polgármestere arra hívta fel a figyelmet, hogy a megtartott ülésen a civil szervezetekkel, a rendőrséggel és a községi intézmények bekapcsolásával igyekeztek egy olyan akciótervet összeállítani, amely a 2015-ben, 2016-ban megélt migránsválság tapasztalataiból indul ki és próbálja megfelelő keretek között tartani azt a folyamatot, ami elindult.

– Sajnos senki sem tudja megmondani, itt helyi szinten és köztársasági szinten sem, hogy ez egy hullámnak a kezdete, vagy egyszerűen csak a határokon megváltozott körülményeknek köszönhető-e.

Az biztos, hogy nem szeretnénk ugyanazt a hibát elkövetni, amit 2015-ben elkövettünk, és nem szeretnénk teljes mértékben kivárni a köztársasági szervek reagálását, ezért is volt fontos a mai összejövetel, valamint az is, hogy minden intézményünk kellőképpen fel legyen készülve, ha a migránsok száma megsokszorozódna.

Én arra kérnék mindenkit, hogy próbálja meg segíteni a hivatalos szervek munkáját, és főleg a rendőrség munkáját, hiszen ami a migránsokhoz kötődő ügyintézéshez tartozik, az nem az önkormányzat feladatköre – mondta a polgármester.

Szó esett továbbá arról, hogy az önkormányzat megkéri az intézményeket, és a köztársasági szerveket, hogy próbáljanak meg több embert átcsoportosítani a község területére, és az önkormányzat költségvetéséből biztosítani eszközöket arra, hogy a migránsok ne közterületeken, iskolák és intézmények mellett tartózkodjanak, hanem próbáljanak meg olyan helyekre menni, ami erre kijelölt, mint a szabadkai és a nagykikindai befogadó központok.

 

Forrás: vajma.info nyomán