Vadhajtások

10 évig nem tettek semmit – borult ki a londoni terrortámadás után Boris Johnson

Sürgősséggel felülvizsgálja brit kormány a súlyos bűncselekményekért elítéltek próbaidős szabadlábra helyezésének szabályozását – közölte vasárnap a brit igazságügyi minisztérium. A bejelentés előzményeként kiderült, hogy a London belvárosában pénteken elkövetett késeléses terrortámadás tettese a terrorcselekmények előkészülete címén rá kirótt 16 évnyi börtönbüntetés felének letöltése után szabadult.

Boris Johnson brit miniszterelnök a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorában „képtelenségnek és visszataszítónak” nevezte, hogy Usman Khan, aki a London híd közelében elkövetett pénteki támadásban két embert megölt és hármat megsebesített, mindössze nyolc év letöltése után szabadlábra került.

Johnson kijelentette: „valószínűleg 74 körül” lehet azoknak a száma, akiket terrorizmus miatt ítéltek börtönbüntetésre, de Usman Khanhoz hasonlóan büntetésük letelte előtt elengedték őket.

Hozzátette: ha a konzervatív párti kormány a december 12-re kiírt előrehozott parlamenti választások után hivatalban marad, szigorítja az erőszakos, szexuális és egyéb súlyos bűncselekmények elkövetőire vonatkozó ítélkezési jogszabályokat.

A brit miniszterelnök szerint a jelenlegi legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezette előző, „balos” kormányokat terheli a felelősség annak a szabályozásnak a meghonosításáért, amelynek alapján az elítéltek a börtönbüntetés felének letöltése után szabadlábra helyezhetők.

Nem sokkal a BBC-interjú előtt Johnson külön nyilatkozatban szögezte le, hogy

„teljesen fenntarthatatlan az eddigi hozzáállás, amely egyértelműen kudarcot vallott”.

A szigorítási tervekről szólva elmondta: terrorizmushoz kötődő súlyos bűncselekmények esetében a kormány szándéka szerint kötelező módon legalább 14 évi börtönbüntetést kell kiróni az elkövetőkre, és lehetővé kell tenni minősített esetekben a tényleges életfogytiglani büntetéseket, vagyis azt, hogy a terrorcselekményekért elítéltek soha ne kerülhessenek szabadlábra.

Johnson hozzátette:

a tervezett szigorítások alapján a terrorcselekményekért és az egyéb, szélsőséges indíttatású bűncselekményekért megállapított börtönbüntetéseket az elítélteknek az utolsó napig le kell majd tölteniük, kivétel nélkül.

Usman Khant, a pénteki londoni késeléses terrortámadás elkövetőjét – akit a rendőrök a helyszínen agyonlőttek – 2013-ban ítélték jogerősen 16 évi börtönre azzal a kikötéssel, hogy minimum 8 év letöltése után kerülhet feltételesen szabadlábra.

Khant azonban már tavaly decemberben szabadlábra helyezték próbaidőre, figyelembe véve a vizsgálati fogságban töltött időt is.

Usman Khan ennek fejében vállalta, hogy folyamatosan elektronikus azonosító és nyomkövető eszközt visel magán.

Khant két társával együtt azért ítélték el 2013-ban, mert a vád szerint az al-Kaida terrorhálózat szimpatizánsaiként egyebek mellett a Londoni Értéktőzsde és angliai pubok ellen terveztek robbantásos merényleteket, illetve dzsihadista kiképzőtábort akartak létesíteni Pakisztánban.

A csoportot a rendőrség és a brit elhárítás (MI5) korábban hónapokig figyelte.

A pénteki támadás egyik halálos áldozata annak a rehabilitációs programnak a koordinátora volt, amelynek pénteki konferenciáján a támadó is részt vett meghívottként, közvetlenül a merénylet elkövetése előtt.

Jeremy Corbyn, a baloldali Munkáspárt vezetője még a támadás után is azt nyilatkozta, hogy nem ért azzal egyet, hogy a terroristáknak le kelljen töltenie a teljes börtönbüntetésüket.

(A mém szövege: Rendkívüli: Corbyn dühös, hogy lelőtték az egyik szavazóját)

 

Forrás: Magyar Hírlap nyomán