Merkel szerint a javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a NATO-tagállamok nem tudnának reagálni a közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök felszámolásáról szóló szerződés (INF) Oroszország általi megsértéseire.
„Ennek ellenére meg kell vitatni – különösen az Egyesült Államokkal – , hogy a Nyugat miként folytathat párbeszédet ebben a kérdésben Oroszországgal” – mondta a kancellár.
Merkel utalt arra, hogy a NATO már világossá tette: nem fog szimmetrikus módon reagálni az INF-szerződés megsértésére közép hatótávolságú nukleáris rakéták telepítésével.
Andrzej Duda lengyel elnök kijelentette, hogyOroszország nem ellensége a NATO-nak. „Nincs semmiféle ellenség. A NATO-t jelenleg senki sem támadja”– válaszolt arra az újságírói kérdésre az államfő, hogy Oroszország milyen összefüggésben merült fel a csúcstalálkozón.
„Ellenségként csak a terrorszervezeteket lehetne megnevezni, amelyek veszik maguknak a bátorságot és civileket meg katonákat támadnak. De nem beszélhetünk államok szintjén ellenségekről”– mondta Duda, hozzáfűzve, Oroszország szomszédunk, nem mindig értünk vele egyet ugyan, sőt, egyes tetteit megengedhetetlennek tartjuk. A lengyel államfő beszélt arról is, hogy országa egy deszantos egységgel és két vadászrepülőrajjal erősíti a NATO gyorsreagálású erőit. Törökországgal összefüggésben elmondta, a NATO-csúcs résztvevői ismételten hangsúlyozták, hogy Ankara álláspontját is figyelembe kell venni – különösen ami a közel-keleti térséget illeti – az aktuális fenyegetésekről szóló vitákban. Boris Johnson brit kormányfő sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az E3 plusz Törökország formátumú, vagyis Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Törökország képviselőivel zajló tárgyalásokat fenn kell tartani. Kedden Johnson a német kancellárral, illetve Recep Tayyip Erdogan török elnökkel és Emmanuel Macron francia államfővel tanácskozott a török haderő által megszállt észak-szíriai területekről. „Elismerjük, Törökország úgy érzi, hogy nagy nyomás nehezedik rá” – mondta Johnson. „Ehhez hozzátartozik az a négymillió szíriai menekült, akit az ország befogadott, és a Törökországban betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) szakadár szervezet nagyon is valós terrorista fenyegetés” – hangsúlyozta Johnson. Felhívta a figyelmet arra is, hogy tisztában legyünk az ankarai vezetés valós szándékaival. Ennek érdekében megállapodtak abban, hogy a párbeszédet ebben a formátumban folytatják – tette hozzá. Mette Frederiksen dán miniszterelnök jelezte, hogy Grönland növekvő geostratégiai szerepe miatt megnövelik a védelmi kiadásokat a térség biztonsága érdekében. A Dániához tartozó félautonóm terület légtérfigyelésére és tengeri járőrözésre további 1,5 milliárd koronát (66 milliárd forint) szánnak. A dán kormányfő Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú találkozóját követően bejelentette, hogy országa további négy harci repülőgépet bocsájt a NATO rendelkezésére 2020-ban és 2021-ben. Hírügynökségek felidézték, hogy a koppenhágai kormány mindenekelőtt a sarkköri régióban tevékenykedő orosz tengeralattjárók miatt aggódik. A dán katonai hírszerzés (FE) novemberi elemzése szerint a sarkköri régió a királyság védelmi politikájának Achilles-sarka.
„Növekszik a katonai érdeklődés a sarkkör iránt, illetve Oroszország, az Egyesült Államok és Kína hatalmi játszmái is fokozzák a feszültségeket a térségben”– áll a dokumentumban. Forrás: MTI
