Marius Pascan, a Traian Basescu volt pártja, a Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke, parlamenti képviselő nemrég valósággal megszórta ilyen javaslataival a képviselőházat: az elmúlt hetekben megfúrta az újjáalapított marosvásárhelyi katolikus líceum újraalapításáról szóló miniszteri rendeleteket, múlt hétfőn kitalálta, hogy a román nacionalista támadásoknak kitett Úz-völgyi osztrák-magyar katonatemetőt államosítani kellene, de még ennél is komolyabb visszhangot kapott az az ötlete, mely szerint nemzeti ünnepnappá kellene nyilvánítani az 1920. június 4-i trianoni békediktátum napját, amelyen egyébként Romániához nem csak a mai Magyarországnál nagyobb terület került, de több mint másfél millió magyar is.
Az alsóház egyik szakbizottságában ráadásul át is ment az erről szóló jogszabálytervezet; ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy automatikusan törvényerőre is emelkedik majd – mondta lapunknak Illyés. Mint a politológus rámutatott, a képviselőházi – azaz alsóházi – szakbizottság után a képviselőház plénumának, a szenátusi – azaz felsőházi – szakbizottságoknak és magának a szenátusnak is el kell fogadnia azt.
Illyés hozzátette: a román közvéleményben Trianon dátuma nem annyira ismert, ők az 1918. december 1-jei nagy egyesülésnek nevezett aktust tartják nemzeti ünnepnek, azaz az erdélyi és partiumi románok Romániához való csatlakozása kikiáltásának napját – erről szólt a nagy centenáriumi csinnadratta – valamint Moldova és Havasalföld korábbi egyesülésének napját (január 24.), illetve augusztus 23-át, amely napon 1944-ben Románia átállt a németektől a szovjetekhez. Trianonnak nincs hagyománya, ám néhány képviselő, akinek a programja erőteljesen épít a magyarellenességre, szeretne neki teremteni – vélekedett Illyés. A politológus rámutatott, jó néhány ilyen politikus van, pártállástól függetlenül, ilyen például a szocdem (PSD) Titus Corlatean vagy éppen az új külügyminiszter, Bogdan Aurescu, aki egyébként doktori disszertációjában a kisebbségpolitika mintaországának nevezte Romániát.
A külpolitikát ilyesformán formáló emberek egy része szeretne csattanós választ adni arra, hogy a magyar parlament 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánította, s bár az elnöki hivatal vagy a kormány hivatalosan nem reagált, Aurescu várhatóan nagy csörtéket indít e témában a következő időszakban. A Trianon-ünnepnap törvény ennek egyfajta tesztje vagy előhangja, bár Illyés szerint valószínűbb, hogy ezt még nem fogadják el. Ellenben mindent megtesznek majd azért, hogy hazánkat minél negatívabb nemzetközi kontextusban jelenítsék meg, ami a magyar diplomáciának komoly kihívást jelent majd – tette hozzá.Forrás: Magyar Hírlap 
