No de, hogy a Szlovák Nemzeti Bank által a napokban kibocsájtott szlovák érme hátoldalán is rajta van az esztergomi bazilika, azért már kicsit vérlázító, különösen úgy, hogy alatta ott díszeleg a „SLOVENSKO 2019” felirat a szlovák címerrel együtt.
Tehát a most megjelent 10 eurós Rudnay- érme 2019-ben Szlovákiába helyezné Esztergomot. Illetve sugallhatja azt a történelemferdítést is, hogy egykoron nem is az egész Felvidék tartozott Magyarországhoz, hanem Esztergom városa a szlovákok által lakott területekhez.
Rudnay Sándor bíborost kétszáz éve iktatták be az esztergomi érseki székbe, valószínűleg ez volt az apropója ennek az érmekibocsájtásnak.
Az érsek szlovák anyanyelve, erős magyar nemzeti öntudata erős kapocs és jelkép lehetne a két nemzet között.
A provokáló tartalmú szlovák érme viszont nem a megbékélést szolgálja, sőt, mintha a napjainkban tapasztalható szlovák-magyar közeledés ellen lázítana. Ebben az esetben még csak nem is arról van szó, hogy a mai Szlovákia területén született illetve működött magyar történelmi személyek, alkotók, tudósok nevét szlovákosítják - Peter Pazmaň, František Rákóci, Štefan Jedlik, Matej Čak, Ladislav Medňanský stb., hanem akár irredenta vonzata is lehet ennek az éremnek.
És mi mivel tudnánk ezt a „kedvességet” viszonozni?
Nekünk nem szükséges cselezni a történelemmel, bármelyik felvidéki történelmi épületet, kastélyt, várat, régi templomot, esetleg csillagvizsgálót, emlékszobákat feltüntethetünk valamilyen magyarországi érmére, bőven van hivatkozási alapunk a múltból anélkül is, hogy ezzel másokat hergelnénk, vagy arra gondolnánk: mindent vissza! Legfeljebb nem írnánk alá, hogy Magyarország 2019.
Tapintatból és józan történelemtudatból van még tehát pótolni valója a szlovákság bizonyos részének!
Ez abban is megnyilvánulhatna például, ha nem neveznék lépten-nyomon az 1918 előtti felvidéki területeket Szlovákiának, jobb esetben „Uhorskonak” a történelmi Magyarország vagy a Trianon előtti Magyar Királyság jelölése helyett. Ha például a „COOP Jednota” szlovák élelmiszerüzletlánc nem kínálna a nagyobb bevásárlásokat követően a gyereknek „Slovenské hrady” (szlovák várak) matricákat.
A közelmúltban azon is felháborodott a szlovák média, hogy a magyar miniszterelnök dolgozószobájának falikárpitja egy történelmi Magyarország térképet ábrázol. A miniszterelnöki dolgozószoba térképe annak a történelmi ténynek a megidézése, hogy egykoron, nem is olyan régen még Magyarország részét képezték azok az elszakított területek, amelyeken ma is élnek még határon túli magyarok.
Viszont Esztergom és bazilikája soha nem tartozott Szlovákiához, bármennyire is kívánatos lenne az emlékérme megalkotói szerint.
Másképp kellene a történelmet közelebb hozni az emberekhez! Például senki se tiltakozna, ha a közös történelmi múltnak állítanánk közös emlékeket a Felvidéken ahelyett, hogy tendencia lett a déli magyar városok elárasztása Cirill-Metód és Štúr szobrokkal.
Száraz Dénes - ma7.sk A 10 eurós érme Szlovákiába helyezné Esztergomot
Azt, hogy régebben a párkányi képeslapok többségének hátterében ott volt az esztergomi bazilika, még megbocsájtandó, turistacsalogató turpisságnak számított, hiszen a tájképbe beleillett.
Amikor aztán a fürdővárosba érkező cseh turisták keresni kezdték a városban a bazilikát, meglepődtek, hogy a csonka hídon nem jutnak el hozzá, a komp pont akkor ment el, és ha nem hozták magukkal az útlevelüket, át se kelhettek a Dunán. Csalódniuk kellett!No de, hogy a Szlovák Nemzeti Bank által a napokban kibocsájtott szlovák érme hátoldalán is rajta van az esztergomi bazilika, azért már kicsit vérlázító, különösen úgy, hogy alatta ott díszeleg a „SLOVENSKO 2019” felirat a szlovák címerrel együtt.
Tehát a most megjelent 10 eurós Rudnay- érme 2019-ben Szlovákiába helyezné Esztergomot. Illetve sugallhatja azt a történelemferdítést is, hogy egykoron nem is az egész Felvidék tartozott Magyarországhoz, hanem Esztergom városa a szlovákok által lakott területekhez.
Rudnay Sándor bíborost kétszáz éve iktatták be az esztergomi érseki székbe, valószínűleg ez volt az apropója ennek az érmekibocsájtásnak.
Az érsek szlovák anyanyelve, erős magyar nemzeti öntudata erős kapocs és jelkép lehetne a két nemzet között.
A provokáló tartalmú szlovák érme viszont nem a megbékélést szolgálja, sőt, mintha a napjainkban tapasztalható szlovák-magyar közeledés ellen lázítana. Ebben az esetben még csak nem is arról van szó, hogy a mai Szlovákia területén született illetve működött magyar történelmi személyek, alkotók, tudósok nevét szlovákosítják - Peter Pazmaň, František Rákóci, Štefan Jedlik, Matej Čak, Ladislav Medňanský stb., hanem akár irredenta vonzata is lehet ennek az éremnek.
És mi mivel tudnánk ezt a „kedvességet” viszonozni?
Nekünk nem szükséges cselezni a történelemmel, bármelyik felvidéki történelmi épületet, kastélyt, várat, régi templomot, esetleg csillagvizsgálót, emlékszobákat feltüntethetünk valamilyen magyarországi érmére, bőven van hivatkozási alapunk a múltból anélkül is, hogy ezzel másokat hergelnénk, vagy arra gondolnánk: mindent vissza! Legfeljebb nem írnánk alá, hogy Magyarország 2019.
Tapintatból és józan történelemtudatból van még tehát pótolni valója a szlovákság bizonyos részének!
Ez abban is megnyilvánulhatna például, ha nem neveznék lépten-nyomon az 1918 előtti felvidéki területeket Szlovákiának, jobb esetben „Uhorskonak” a történelmi Magyarország vagy a Trianon előtti Magyar Királyság jelölése helyett. Ha például a „COOP Jednota” szlovák élelmiszerüzletlánc nem kínálna a nagyobb bevásárlásokat követően a gyereknek „Slovenské hrady” (szlovák várak) matricákat.
A közelmúltban azon is felháborodott a szlovák média, hogy a magyar miniszterelnök dolgozószobájának falikárpitja egy történelmi Magyarország térképet ábrázol. A miniszterelnöki dolgozószoba térképe annak a történelmi ténynek a megidézése, hogy egykoron, nem is olyan régen még Magyarország részét képezték azok az elszakított területek, amelyeken ma is élnek még határon túli magyarok.
Viszont Esztergom és bazilikája soha nem tartozott Szlovákiához, bármennyire is kívánatos lenne az emlékérme megalkotói szerint.
Másképp kellene a történelmet közelebb hozni az emberekhez! Például senki se tiltakozna, ha a közös történelmi múltnak állítanánk közös emlékeket a Felvidéken ahelyett, hogy tendencia lett a déli magyar városok elárasztása Cirill-Metód és Štúr szobrokkal.
Száraz Dénes - ma7.sk
No de, hogy a Szlovák Nemzeti Bank által a napokban kibocsájtott szlovák érme hátoldalán is rajta van az esztergomi bazilika, azért már kicsit vérlázító, különösen úgy, hogy alatta ott díszeleg a „SLOVENSKO 2019” felirat a szlovák címerrel együtt.
Tehát a most megjelent 10 eurós Rudnay- érme 2019-ben Szlovákiába helyezné Esztergomot. Illetve sugallhatja azt a történelemferdítést is, hogy egykoron nem is az egész Felvidék tartozott Magyarországhoz, hanem Esztergom városa a szlovákok által lakott területekhez.
Rudnay Sándor bíborost kétszáz éve iktatták be az esztergomi érseki székbe, valószínűleg ez volt az apropója ennek az érmekibocsájtásnak.
Az érsek szlovák anyanyelve, erős magyar nemzeti öntudata erős kapocs és jelkép lehetne a két nemzet között.
A provokáló tartalmú szlovák érme viszont nem a megbékélést szolgálja, sőt, mintha a napjainkban tapasztalható szlovák-magyar közeledés ellen lázítana. Ebben az esetben még csak nem is arról van szó, hogy a mai Szlovákia területén született illetve működött magyar történelmi személyek, alkotók, tudósok nevét szlovákosítják - Peter Pazmaň, František Rákóci, Štefan Jedlik, Matej Čak, Ladislav Medňanský stb., hanem akár irredenta vonzata is lehet ennek az éremnek.
És mi mivel tudnánk ezt a „kedvességet” viszonozni?
Nekünk nem szükséges cselezni a történelemmel, bármelyik felvidéki történelmi épületet, kastélyt, várat, régi templomot, esetleg csillagvizsgálót, emlékszobákat feltüntethetünk valamilyen magyarországi érmére, bőven van hivatkozási alapunk a múltból anélkül is, hogy ezzel másokat hergelnénk, vagy arra gondolnánk: mindent vissza! Legfeljebb nem írnánk alá, hogy Magyarország 2019.
Tapintatból és józan történelemtudatból van még tehát pótolni valója a szlovákság bizonyos részének!
Ez abban is megnyilvánulhatna például, ha nem neveznék lépten-nyomon az 1918 előtti felvidéki területeket Szlovákiának, jobb esetben „Uhorskonak” a történelmi Magyarország vagy a Trianon előtti Magyar Királyság jelölése helyett. Ha például a „COOP Jednota” szlovák élelmiszerüzletlánc nem kínálna a nagyobb bevásárlásokat követően a gyereknek „Slovenské hrady” (szlovák várak) matricákat.
A közelmúltban azon is felháborodott a szlovák média, hogy a magyar miniszterelnök dolgozószobájának falikárpitja egy történelmi Magyarország térképet ábrázol. A miniszterelnöki dolgozószoba térképe annak a történelmi ténynek a megidézése, hogy egykoron, nem is olyan régen még Magyarország részét képezték azok az elszakított területek, amelyeken ma is élnek még határon túli magyarok.
Viszont Esztergom és bazilikája soha nem tartozott Szlovákiához, bármennyire is kívánatos lenne az emlékérme megalkotói szerint.
Másképp kellene a történelmet közelebb hozni az emberekhez! Például senki se tiltakozna, ha a közös történelmi múltnak állítanánk közös emlékeket a Felvidéken ahelyett, hogy tendencia lett a déli magyar városok elárasztása Cirill-Metód és Štúr szobrokkal.
Száraz Dénes - ma7.sk 
