Vadhajtások

Az LMBTQ közösség állítja, hogy Himnuszunk szerzője, Kölcsey Ferenc homoszexuális

Gusztustalan ellenakcióba kezdett az ellenzék a Fidelitas Kölcsey-kampánya miatt. Nem kellett sok idő, a haladók különleges alakulata, az LGBTQ-közösség is beszállt segíteni, és szivárványos Kölcsey-képet tettek ki, amelyben azt állítják, a Himnusz szerzője homoszexuális volt, amit egy idézettel próbáltak alátámasztani. 

Kölcseyvel hirdettek szelfijátékot Instára a Fidelitas nemrég “Neked már van szelfid Kölcseyvel? Készíts egy szelfit te is Kölcseyvel és nyerj egy DJI drónt vagy éves Spotify előfizetést!

-olvasható a Fidelitas kampánya, ami mögött értelemszerűen van némi hazafias gondolkodásra történő buzdítás, így nem véletlen, hogy az ellenzéki haladók szemét eléggé szúrni kezdte a dolog, hiszen nehogy véletlenül a fiatalok telefonnyomkodás közben magukba szívjanak valamit a magyar kultúrából, ahelyett, hogy a Dunában őshonos fókák által felszívott műanyag szívószálakért aggódnának. 

A kampány kapcsán szinte minden ellenzéki portálon jelent meg cikk arról, hogy a kezdeményezés zátonyra futott, mert a Fideszesnek lenni már régen nem menő, és különben is a fiatalokat egyáltalán nem érdekli a magyar kormány diktatúrája. Legutóbb a progresszívek speciális erői, az LGBTQ közösség is csatlakozott és egy szivárványos képpel “kölcseyzett” egy öblöset a Budapest Pride Facebook-oldalán, annyira gusztustalanul, amennyire csak lehet. 

A haza iránt totálisan érzéketlenek arra próbálnak éppen utalni, hogy a Himnusz szerzője meleg volt, amiit a következővel próbáltak igazolni:

Ölellek véghetetlen szerelemmel, mint mátkád ölelni soha sem foghat – ez a szív nem a lyánykájé” – írta Kölcsey Ferenc, a Himnusz írója legjobb barátjának, Szemere Pálnak, akinek egyébként több szerelmes levelet is írt.

A baloldali média egyébként szeret azzal foglalkozni, hogy Kölcsey meleg volt-e, a 24.hu-n például annak idején azzal próbálták erősíteni ezzel kapcsolatos reményeiket, hogy 1813 szeptemberében a 23 éves Kölcsey Ferenc szokatlan verset írt a jegyességéről: „Mért e reszkető könyű szememben? / Mért ez édes órán új remény? / Bájos arcod, százszor boldog álom, / A múltban s jövőben nem találom.” Szerintük furcsa, hogy e sorokat elküldte legjobb barátjának, akit a “világon a legjobban szeretett”.

 

Forrás: Pestisracok.hu