Vadhajtások

Hőkamerával, drónnal és radarral is védik a határt

Jelentős rendőri és katonai létszámmal, illetve komoly eszközparkkal őrzik a kerítéssel nem védett határszakaszt Bács-Kiskun megyében. A rendőrség hőkamerát, a Magyar Honvédség pedig drónt és radart is alkalmaz – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója Hercegszántón pénteken.

Bakondi György sajtótájékoztatón közölte: nőtt a határsértések száma a műszaki akadályzárral nem védett Bács-Kiskun megyei szakaszon, megváltozott továbbá az illegális bevándorlók útvonala és állampolgári összetétele is. Kiemelte: a Bács-Kiskun megyei szerb-horvát-magyar hármas határ térségében tapasztalható a legnagyobb aktivitás, ott érkezik a legtöbb határsértő, mivel a magyar határ egy részét ott nem védi kerítés. A határsértő mozgások fő irányát Homorúd, Sárhát, Nagybaracska és Bátmonostor település képezi – tette hozzá.

 

Emlékeztetett: a Bács-Kiskun megyei határszakasz mintegy 113 kilométer hosszú, ebből 102,5 kilométert ideiglenes biztonsági határzár véd. Részben a terepviszonyok, másrészt a vadmozgások miatt azonban 10,5 kilométer hosszan nem lehetett semmilyen műszaki akadályt kiépíteni. A belbiztonsági főtanácsadó hangsúlyozta: a megyében 2018-ban 3477-en, az elmúlt évben 11 535-en követtek el itt tiltott határátlépést, míg idén januárban eddig már 1353-an.

 

A hercegszántói határátkelőhelyen – ahol kamionok nem, csak személyautók közlekednek – nem tapasztalnak határsértést, viszont a kelebiai vasúti átkelőnél 1328-an, a tompai közúti átkelőhelyen pedig 376-an tettek kísérletet a jogellenes átlépésre az elmúlt évben.

 

Bakondi György szerint megváltozott az a korábbi tendencia, hogy az illegális bevándorlók Szerbiába érkezve onnan Boszniába, majd Horvátországon és Szlovénián keresztül próbáltak Nyugat-Európába jutni. Ma már elég nagy számban érkeznek Boszniából Szerbiába, ők azonnal a Vajdaság területére, a magyar határ közelébe érnek, és tipikus főútvonalakon – mint amilyen a hercegszántói – tesznek kísérletet az Európai Unióba jutni.

 

Kiemelte: változás történt az állampolgársági összetételben is, hiszen míg korábban alapvetően afgánok, irániak, pakisztániak érkeztek, és csak kisebb számban szírek, irakiak és mások, manapság a legtöbben újra – mint a 2015-ös időszakban – szírnek vallják magukat, és viszonylag magas a számuk azoknak is, akik ismeretlen útvonalakon Észak-Afrikából jönnek ide.

 

Az eljárásról a belbiztonsági főtanácsadó elmondta: ez hasonló a kerítéssel védett határszakaszokhoz, vagyis az elfogottakat figyelmeztetik és visszakísérik az ideiglenes biztonsági határzárhoz.

 

Bakondi György kérdésre válaszolva elmondta: a balkáni útvonalon jelentős aktivitást tapasztalnak, sokkal többen érkeznek, mint egy átlagos januári időszakban. Ezt az útvonalat pedig nagyban befolyásolja a Törökországban lévő szírek és afgánok száma. Emlékeztetett, tavaly a török hatóságok mintegy 500 ezer tiltott határátlépővel szemben léptek fel, és biztosan vannak olyanok is, akik átjutottak az ellenőrzésen. Az Iránban dolgozó afgán vendégmunkások pedig a romló gazdasági helyzet miatt elveszítették a munkahelyüket, és úgy gondolják, hogy inkább Európában próbálnak szerencsét.

 

Bakondi György kiemelte, a tapasztalatok szerint az embercsempészetben részt vevők állampolgári összetétele is változott. A szerb és magyar embercsempészeket ugyanis kiszorították azok a viszonylag nagyszámú illegális bevándorlók, akik Németországban vagy Ausztriában menekültstátuszt kaptak, és “konvenciós útlevelükkel” az Európai Unióban szabadon utazhatnak – tette hozzá.

 

Forrás: MTI