2024. március 28. - Gedeon, Johanna
EUR : 394.87
USD : 364.71
Időjárás ikon16°

Befejezte a pusztítást Mezey György

Az 1986-os katasztrófális vereség óta rontotta a levegőt a magyar edzőképzésben. Ő döntötte el diktatórikusan, hogy kiből lesz játékos vagy edző...
Köszönöm a csodás történelmi múltú - ezért mindíg is reményteljes jövőjű - magyar labdarúgásnak!
- ezzel a mondattal köszönt le Mezey György, miután a csütörtök esti Sportcsillagok Gáláján a Magyar Labdarúgó Szövetség életműdíját átvette...   Mezey György 1957 és 1972 között játékosként sem volt sikeres, és bár klubedzőként is csupán egy bajnoki címet nyert a Honvéddal 1991-ben, mégis az egyik legfőbb szaktekintélynek számít Magyarországon. Pályafutását a Spartacusban kezdte 1969-ben, hat évvel később megnyerte a BVSC-vel a másodosztályt, 1977-1980 között pedig az MTK-nál dolgozott, irányításával 1978-ban bajnoki bronzérmet szerzett a kék-fehér együttes.Mezey ekkor már a válogatott mellett is dolgozott, az 1978-as argentínai világbajnokság után négy évvel már szövetségi edzőként segítette Mészöly Kálmán munkáját. Mivel a köztudatban élénken élt a hit, hogy már az 1982-es világbajnoki selejtezőkön is ő dolgozta ki a taktikát, senki sem lepődött meg azon, hogy Mészöly távozása után 1983-ban ő vette át a válogatott irányítását. Vezetésével sikerült az 1986-os vb-kvalifikáció, Magyarország 3-0-ra verte a Brazíliát a Népstadionban.Mexikó, világégésEzek után érthető, hogy a világbajnokságnak rendkívül optimistán vágott neki a válogatott. A felkészülési időszakban leginkább Nyilasi Tibor itthon hagyása borzolta a kedélyeket (az Austria Wienben szereplő klasszis gerincműtétje után lábadozott, ráadásul a még zajló osztrák bajnokságban a klub igényt tartott a jelenlétére, így nem tudott megjelenni a válogatott május 1-jén kezdődő összetartásán), de a közvélemény számára érthetetlen húzás volt az is, hogy a 45 éves, élete nagy lehetősége előtt álló Mezey előre bejelentette: a vébé után távozik posztjáról. Mindez persze egyáltalán nem befolyásolta a vb-szereplésről szövögetett össznépi álmokat, a közhangulat pedig Mezeyt is magával ragadta. "Rég volt ennyire egységes az ország egy labdarúgókérdés megítélésében. Vezető, szurkoló, játékos és edző egyformán elvárja azt, hogy a 16-ba kerüljünk. Ez minimális célkitűzésnek is felfogható" - nyilatkozta a rádió Sportvilág című műsorában Mezey. A világbajnokságon történteket nem kell feleleveníteni:  első mérkőzésén 6-0-ra kikapott a szovjetektől, majd Kanada 2-0-s legyőzése után 3-0-ra elbukta a franciák elleni meccset is. Összesítésben egy gólon múlt így is a csoportból való továbbjutás.   https://www.youtube.com/watch?v=OcxbRMeFpiQ  

A Népszabadság újságírójával, Hegyi Ivánnal és a Szaknévsoros Bodnárral "nyírták ki" Varga Zoltánt

Varga Zoltán azok közé tartozott, akit életében kétszer is lejárattak, kicsináltak. Először 1968 után, amikor elhagyta a Kádár-diktatúrát. Másodszor akkor, amikor 1996-ban hazatért, hogy a Fradi edzője legyen. Ebben az akkori magyar sportsajtó tekintélyes része részt vett. [caption id="attachment_50140" align="alignnone" width="1280"] Hegyi Iván[/caption] Egyik legkérlelhetetlenebb ellenfele Hegyi Iván, a Népszabadság főmunkatársa volt, aki mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse Vargát a Ferencvárosnál. Valami történt a Fradi görögországi meccsén, onnantól fogva Hegyi szisztematikusan, minden hatalmát kihasználva támadta, gúnyolta, kritizálta Vargát. A sportújságíró még Varga halála után sem békélt meg, a futball-legenda emlékére rendezett esten is lekezelve beszélt róla. Varga Zoltán korán halt meg (ebben a sajtónak és az őt kiközösítő “szakmának” is szerepe volt) – sem a hetvenes években, sem a kilencvenes években nem válhatott prófétává saját hazájában. Varga „Valahogy mindig félúton” című önéletrajzi könyvében azt írta az említett sportújságíróról, hogy egy görögországi affér után mindent megtett a lejáratására. [caption id="attachment_50258" align="alignnone" width="2560"] Részlet a Valahogy mindig félúton című könyvből[/caption]   Hegyi Ivánról van szó. Nevezhetjük Varga érzését üldözési mániának (ez volt az egyik bélyeg, amit rásütöttek), összeférhetetlenségnek (a másik billog), de lényegesebb, hogy visszaidézzük, pontosan mi történt. Mit írt és mit nem írt meg a kilencvenes évek közepén az akkor megkerülhetetlen Népszabadság főmunkatársa?Ne feledjük, hogy arról a pártlapról beszélünk, amely a médiát tekintve aztán tényleg egészen sajátos (vagy inkább csak papíron megtörtént) rendszerváltás után is megőrizte piacvezető pozícióját, független természetesen soha sem volt, ellenben közel egymillió olvasóhoz eljuthatott. A Népszabadság sportrovatában megjelent cikkeknek jelentős súlya volt.[Arról, hogy H. Iván még közvetlenül Varga Zoltán halála után sem változtatott hozzáállásán, a Kortárson olvasható egy remek írás. A sportújságíró pár héttel a tragédia után is lesajnálva, lekezelve beszélt a legendáról. Erre mondják: lelke rajta. Az persze jó kérdés, hogy kinek az ötlete volt éppen őt meghívni beszédet tartani a „Varga Zoltán Emlékestre”?]

MINDEN 1996 ŐSZÉN KEZDŐDÖTT?

Varga Zoltán szerint Görögországban történt meg az az eset, amely után a Népszabadság főmunkatársa kérlelhetetlen ellenfelévé vált. Az biztos, hogy a korábbi cikkekben még egyáltalán nem ellenséges Vargával. Nem úgy abban az írásban, amely 1996. október 4-én jelent meg a napilapban. A Ferencváros új edzőjével ekkor már túl volt egy szép sikeren, miután hazai pályán 3–1-re legyőzte a görög Olympiakoszt, idegenben pedig kétszer vezetve játszott döntetlent (2–2), így simán kiejtette ellenfelét. Ez szeptember végén volt. Ezután hatalmas meglepetésre kikapott Dunaszekcsőn a Magyar Kupa odavágójában. Ez volt az az indok, ami alapján az újságíró nekieshetett “Herr Pozitívnak”.https://youtu.be/A9qOUNMs-sE

H. IVÁN: SZERENCSÉRE MEGÉRKEZETT HERR POZITÍV

„Kissé megkésve is, rájöttem: Varga Zoltánnak messzemenően igaza van – írta gúnyosan H. Iván. – A ferencvárosi edző Athénban, az Olimpiakosz [sic] elleni UEFA Kupavisszavágót követő sajtótájékoztatón azzal fordult a magyar újságírókhoz: >Mondtam nektek – így, tegeződve beszélt –, hogy a magyar futballban nincs semmi probléma, csak hagyjatok dolgozni!< Probléma tényleg nincs. Elvégre ott, ahol egy NB III- as együttes képes az első osztályú bajnokság címvédőjének színvonalán – vagy annál is jobban – futballozni, csak a menthetetlenül negatív beállítottságúak kongathatják a vészharangot. Varga viszont – nem győzi emlegetni – pozitív töltésű. A dunaszekcsői 0–1-ből sem csinált tragédiát, éppen ellenkezőleg: emlékeztetett rá mindenkit, hogy a kupában két mérkőzésen dől el a továbbjutás.”[Vargának amúgy igaza volt, a második meccsen a Fradi 7–0-ra nyert]. Az újságíró így folytatta cikkét:
„Szerencsére megérkezett Herr Pozitív. Varga egyszeriben >lenullázta< azokat, akik átélték a honi labdarúgás utóbbi harminc esztendejét. Ne idézzük folyton a múltat! – tanácsolta a szerinte örökös pesszimistáknak, és meggyőződéssel ajánlhatta ezt, mivel ő maga kihagyta Magyarország elmúlt három évtizedét”.
[caption id="attachment_50260" align="alignnone" width="600"] Budapest, 1996. szeptember 18.
Varga Zoltán, a Ferencvárosi TC vezetõedzõje a BVSC elleni NB I-es labdarúgó mérkõzésen a Népstadionban (2:1).
MTI Fotó: Bruzák Noémi[/caption]   A sajtó mellett a szakma is Varga Zoli ellen fordult, mert megpróbált egy-két követ bedobni az állóvízbe. Ez jelentette a vesztét a futballzseninek, aki a németországi profizmust akarta meghonosítani hazánkban. A lötyögös munkakerüléshez szokott lusta játékosok sem szerették a vérprofi Vargát. A kezdeti sikerek után hamar megpuccsolták.

Varga első számú felelősként nevezte meg Mezey Györgyöt

A Varga Zoli disszidál című könyvében így írt a magyar futball legnagyobb ellenségéről:  Az UEFA különböző bizottságaiba felismerhetően Mezey György káderei kerültek Magyarországról.Ez arra utal, hogy igenis folyik egyfajta "személyzeti munka" a magyar labdarúgásban. Ez azt sejteti, hogy egy jól behatárolható körből kerülnek ki azok, akiklehetőséghez jutnak az élvonalban. Elsősorban a Mezey-iskolához tartozók. Nincs is ebben semmi meglepő vagy kriminális: logikusan következik abból a felfogásból, amit Mezey György a futballról képvisel.Olyan edzők kellenek az első osztályú csapatokhoz, akik szerinte képzettek, vagyis: elfogadják az általa képviselt "iskolát", és szorosan alárendelik magukat az MLSZ szakmai programjának, amelyet ő irányít.Outsidereknek nincs helyük a rendszerben, mert nem alkalmazkodnak, nem irányíthatók, és nem garantálható, hogy a Mezey-féle kaptafa szerint dolgoznak. Ez pedig - e logika szerint - anarchiához vezetne, és nem lehetne végigvinni a "szakmai programot". Ha van valami, ami megöli a futballt Magyarországon, akkor ez az. Kattints a képre a folytatáshoz!  [gallery ids="50262,50263,50264,50265"]Vadhajtasok.huKapcsolódó:

Kilenc éve hunyt el Varga Zoli

Minden észrevételét igazolta az élet

Az oldalunk sütiket használ. Adatvédelmi tájékoztató