Vadhajtások

A kisgyerekek többsége muzulmán Bajorország fővárosában

Ha München, akkor sör és Oktoberfest. Vagy foci a Bayern arénájában. Újabban pedig ha München, akkor bevándorlók, migránsok, kinek hogy tetszik.

A bajor főváros vasúti pályaudvarától egy-két saroknyira máris belecsöppenünk a korábban Angela Merkel kancellár által is eltemetett multikultiba, illetve utóbbinak abba a sajátos formájába, amelyben a német, de a világos bőrű ember is ritkaságnak számít. Mint kiderült, interneten foglalt szálláshelyünk ebben a színes városrészben van, amúgy nagyon közel a történelmi központhoz.

Az arab negyedben – ahogyan a helyiek leegyszerűsítve nevezik – nagyítóval kell keresni bármit, ami német.

Az éttermek, a büfék, a boltok többsége a feliratok alapján török, afgán, iráni származásúaké, de az eladók, a pincérek és a fogyasztók is szinte kivétel nélkül közel-keletiek, esetleg afrikaiak. Meglepő módon sok üzlet, vendéglő teljesen mellőzi a német feliratot.

A brüsszeli vagy párizsi hasonló városrészekhez képest a müncheni meglepően közel fekszik a turisták által frekventált, nevezetes látnivalókkal teli sétálóutcákhoz, terekhez. Szó sincs úgynevezett no go zónáról, azaz olyan helyről, ahova még a rendőrök sem merészkednek belépni. Az esti órákban mégsem bizalomgerjesztő a környék, a németek, de a Münchenben kirándulók sem ide tervezik sötétedés utáni programjaikat.

Közel négy évvel ezelőtt egy migránshátterű 18 éves iráni férfi kilenc embert ölt meg München belvárosában, az áldozatok között egy magyar állampolgár is volt. Hétvégi ottjártunkkor a bevándorlók által lakott városrésztől néhány utcányira lévő történelmi központban már egy lüktető, klasszikusan turistacsalogató környezetben találtuk magunkat. Az igényesen felújított régi épületek óriási termeiben működő sörözők hangulata egyedi.

A belvárosi részen nehezen hihetőek az egyébként valós adatok, melyek szerint Münchenben a lakosság több mint negyven százaléka migrációs hátterű vagy külföldi. Ugyanitt a hat év alatti gyerekek 58 százaléka muzulmán.



Természetesen a külföldi származású müncheniek között egy viszonylag népes magyar közösség is található. A magyarok inkább Németország déli tartományaiban telepedtek le, de Berlinben is közel tízezerre tehető a számuk.

Továbbra is Szíriából és Afganisztánból érkezik a legtöbb bevándorló Németországba. Az Eurostat adatai szerint 2018-ban Németország adta ki a legtöbb tartózkodási engedélyt, 219 ezret. Nem véletlen, hogy a legutóbbi német tartományi választásokon mindenhol megerősödött az Alternatíva Németországért (AfD) párt.

Forrás: Pataky István – szekelyhon.ro