Vadhajtások

Decemberben jön a Toldi-rajzfilm

A János vitéz és Az ember tragédiája után Jankovics Marcell újabb klasszikus irodalmi adaptációt készít Arany János Toldijából. Arany elbeszélő költeményéből tévésorozat és egész estés film is készül idén év végéig. Csákovics Lajossal, a film kivitelező rendezőjével beszélgettünk.

– Hogyan került a Toldi animációs filmet készítő csapathoz?

– 2017 őszén, még a Ruben Brandt című film utómunkáin dolgoztunk, amikor Vécsy Vera, a Kecskemétfilm gyártásvezetője jelezte, hogy a tervbe vett Toldi-sorozattal kapcsolatban szeretne velem beszélni. Gondoltam, abban is a karakterlapokkal, esetleg animációval kellene foglalkoznom. Valamivel később Mikulás Ferenccel, Kecskemétfilm vezetőjével közösen megkerestek, és felajánlották a kivitelező rendezői posztot. Ez a megnevezés nagyon talányosan hangzott, nem tudtam elgondolni, hogy ha a volt főiskolai tanárom, Jankovics Marcell fogja rendezni a filmet, valamint ő a forgatókönyvíró, a figuratervező is egy személyben, akkor mi dolgom lehetne ott nekem ilyen titulussal?

Elmentem Jankovics Marcellhez beszélgetni. Akkor már ketten nem tudtuk, hogy végül is mi lesz a feladatom, de úgy gondoltuk, majd kiderül, hogyan tudunk együttműködni. 2018 tavaszán kezdtük a komolyabb előkészítést, nyarán pedig már a gyártást. Azóta folyamatosan készül a film. Idén, azaz 2020 decemberére kell befejeznünk. Hamar kialakult az is, mit kell tennem kivitelező rendezőként. Gyakorlatilag a rendező és a gyártásvezető mellett irányítom a filmkészítést.

Rendezői elő- és utószűrő vagyok. Kiadom a feladatokat, közreműködöm a kiértékelésben, besegítek a javításban, és ha nagy ritkán jut időm vagy szükséges, bele-belefolyok az animációba is.

Nemrégen kezdődött meg a film végleges hangi világának kialakítása, ebben is együttműködöm a rendezővel és az alkotókkal. Így végül kialakult egy szép, átfogó feladatkör.

– Mi adja a legtöbb örömet egy ilyen hosszú és összetett munkában?

– Szeretetreméltó, kiváló szakemberekkel dolgozom együtt, jó a csapatszellem, ami számomra nagyon fontos. Jólesik bemenni a stúdióba. Sokat jelent Jankovics Marcellel összedolgozni. Nap mint nap egymás mellett ülünk, ugyanazokról a szakmai problémákról – szerencsénkre – hasonló módon gondolkodni nagyon jó. Észrevétlenül is rengeteget lehet tőle tanulni. Az a széles spektrumú gondolkodás, ismeretanyag, ami neki megvan, rettentő imponáló.

– Film vagy sorozat lesz a Toldiból?

– Terveink szerint mindkettő. Úgy készítjük, hogy a televízió sorozatként is bemutathassa, hiszen erről szól a megrendelés, de némi változtatással egész estésként is működjék. A televíziós változat tizenkét tízperces epizódból áll majd, ahogyan tizenkét énekből áll Arany János Toldija is, valamint az Előhang, ami egy külön kis rövidfilm. Stílusát tekintve teljes mértékben klasszikus, kézzel rajzolt rajzfilm lesz, ugyanakkor, ahogy már szinte mindenhol, a gyártás java része számítógépen történik.

– Hogyan jelenik majd meg a magyar középkor az animációban?

– Kettős képi világa lesz a filmnek: részint egy naturálisnak mondható látványvilág, amelyen keresztül Toldi Miklós történetét látjuk, a valós eseményeket, részint egy stilizáltabb, díszes keretben megjelenő, kódexillusztrációkat idéző, kicsit meseszerűbb világ, amely a szereplők gondolatvilágában játszódó eseményeket hívatott megmutatni. Mi ez utóbbiakat házon belül Manesse-jeleneteknek hívjukmivel mintaadójuk, a híres Manesse-kódex keletkezési kora nagyjából megfelel Nagy Lajos király uralkodása idejének, tehát adekvát a Toldi-történethez.

– Arany elbeszélő költeményétől mennyire lesz független az animáció?

– Semennyire, hiszen az Arany János-emlékév kapcsán kapta a Kecskemétfilm Kft. a megbízást. Arany Toldiját kell filmre vinni. A ’80-as évek elején Gémes József Daliás idők címmel készített már egy gyönyörű festményfilmet, melybe a Toldi-trilógiát sűrítette bele. Ám, mivel az ő eredeti koncepciója egy csak zenével támogatott „némafilm” volt, így Arany verse még részleteiben sem hallható a filmben. A narrációs szöveget kényszerből, utólag írták hozzá.

A most készülő alkotásban viszont Arany elbeszélő költeményének nagyjából kétharmada-háromnegyede hangzik el. Azért nem az egész, mert más egy írott szöveg, vers és egy pergő kép, film cselekvési ideje. Nyilván nem lehet elvárni, hogy ugyanabban az ütemben történjék a képen a cselekvés, ahogy azt egy narrátor elmondja versben. Ahol ezeket időben össze lehetett simítani, ott természetesen elhangzik az Arany-féle szöveg, ahol nem, ott csak a képen játsszuk le azt, amit leírt. Ez talán inspirálhatja a nézőt, hogy a teljes Arany-művet elolvassa, újraolvassa.

Toldi Miklós történelmi személy volt, nem Arany János kitalációja, így már Aranynak is voltak irodalmi Toldi-előképei. Hozzá hasonlóan mi is becsempésszük Ilosvai Selymes Péter Toldiját. Énekenként meghagytuk az Arany által mottóként idézett Ilosvai-sorokat. Sőt, a sorozat eleje és vége főcíme alatt is az ő Toldi-históriájából hangzik el egy-egy strófa.

Sőt, maga Arany János is megjelenik a filmben. Jankovics Marcell igyekezett megkeresni, mi lenne a megfelelő lehetőség az ő rajzfilmes megjelenítéshez.

Kevésbé ismert, hogy a Toldi megírása idején Petőfi Sándor készített egy tollrajzot Arany Jánosról. Ebből indult ki Jankovics, amikor a figuratervet megalkotta.

Arany egyfajta szellemalak-narrátorként végigkíséri az egész történetet, akit csak a nézők látnak, a szereplők nem. Az ő hangja Széles Tamás, aki zseniálisan oldotta meg azt a kihívást is, hogy ő legyen egy személyben az összes szereplő hangja.

– Toldi története működött volna anélkül is, ha verssorok nem hangoznak el?

–Minden bizonnyal igen. Ugyanakkor ez nem csak egy Toldi történet: ez Arany János Toldija. A megbízás konkrétan az volt, hogy Arany János versét filmesítjük meg, amennyire lehet. Figyelünk arra, hogy ne legyen nagyon illusztratív, szájbarágós, ezért aztán ki is kellett hagyni néhány sort vagy strófát, mert azokkal valóban nem működött volna. Úgyis a nézők döntik el, hogy szerintük működik-e vagy sem. Mi bizakodók vagyunk.

Volt már egy-két zártkörű tesztvetítésünk néhány epizódból, például egy hatodikos osztálynak, akik éppen most tanulják a Toldit. A gyerekek lenyűgözve nézték végig, nagyon tetszett nekik. Remélhetőleg ez nem csak az iskolából való lógásnak szólt…

Fiatalabbaknak már családon belül én is mutattam egy-két epizódot, és azt kell mondjam, tátott szájjal nézték ők is.

Toldi animációs film megbeszélés

– Hogy áll jelenleg a film gyártása?

– A Toldi készítése nem egy egyszerű sorozatgyártás. Nem énekenként, vagyis epizódonként készül a film, hanem egyszerre dolgozunk szinte az egész anyagon. Valamivel több, mint a felével készen vagyunk animációban és kompozitban, tehát nézhető, színes anyag van belőle. De még nagyon kemény munka vár ránk 2020-ban, hiszen a teljes játékidő hozzávetőleg 120 perc lesz, ami jóval hosszabb, mint egy átlagos egész estés animációs film. Nyár végére szeretnénk a mozdulattervezési munkákat befejezni, de akkor még messze vagyunk a „késztől”. A fázisrajzolás, kifestés, kompozitálás, zörejezés, zeneszerzés és zenefelvétel, mind-mind komoly feladat, időt és odafigyelést kíván. Szerencsére ezeken a munkafázisokon is csupa gyakorlott, jó szakemberrel dolgozhatunk. Külön öröm számomra, hogy zeneszerzőnek sikerült megnyernünk Selmeczi Györgyöt, akivel korábbi, operai munkáim kapcsán már volt szerencsém együtt dolgozhatni.

Számos nehéz, de ugyanakkor szép feladat áll még előttünk decemberig.

– Jankovics Marcell számos rajzfilmet készített már. Hogyan lehetséges újra és újra megújulni egy ennyire hosszú és tartalmas alkotói életútban?

– Ezt nem tisztem megítélni, bár a napokban elhunyt Richly Zsolt, akivel a Toldin még közösen kezdtünk dolgozni, viccelődve azt mondta:

„Marci, te mindig ugyanazt a filmet csinálod.”

 

Ami bizonyos szinten mindenkire igaz, hiszen nem bújhatunk ki a bőrünkből, mégis, szerintem Jankovicsnál tulajdonképpen nem érdemes beszélnünk arról, hogy megújul-e vagy sem, mert folyamatosan mindig mást csinál. Itt nem is a rajzfilmkészítés melletti kiterjedt tevékenységi körére gondolok! Grafikai és animációs munkáiban soha nem arra törekszik, hogy hogyan valósítsa meg a saját, megszokott vizuális világát, hanem azt keresi, mi az adott témához legodaillőbb megjelenési forma.

Erre a legjobb példa talán Az ember tragédiája, ami színenként más-más stílusban van megalkotva. És vessünk egy pillantást emellett a Fehérlófiára vagy a Magyar népmesékre… Egy igazi stílusvirtuóz. Melyikhez képest újuljon? A Toldi is – megírásának idejéhez illően – egy festői, romantikus látványvilágú filmköltemény lesz. Aranysárgán perzselő nappalokkal, színtelen, szürke, esős vagy éppen ragyogó rózsaszín hajnalokkal, vérvörös alkonyokkal, holdfényes éjszakákkal, nagy, mozgalmas tablókkal és meghitt, kicsi rezdülésekkel.

Forrás: Vasárnap.hu