A Wass Alberthez és Nyirő Józsefhez hasonló írók életművének oktatását hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Vidnyánszky Attila. A Nemzeti Színház igazgatója szerint a Nemzeti alaptantervben megjelenő szerzők a nemzeti öntudatra és büszkeségre, valamint a tenni akarásra mutatnak irodalmi példákat a felnövekvő generációknak. Szalay Károly író úgy látja, a Kárpát-medencei magyar művészek legjobbjai szerepelnek az új alaptantervben.
– Világosan kell látni, hogy kiket akarunk nevelni, milyenné akarjuk formálni a felnövő generációk magyarjait. Ha magukat büszkén magyarnak valló szabad embereket szeretnénk, akik a szülőföldjükért tenni akarnak, valamint akik ismerik a történelmüket, szeretik a nemzeti hőseiket és büszkék azokra, akkor a Wass Alberthez és a Nyirő Józsefhez hasonló írókra nagy szükség van a kötelező tananyagban – jelentette ki lapunknak tegnap Vidnyánszky Attila.
[caption id="attachment_53396" align="alignnone" width="644"]
Vidnyánszky Attila[/caption]
A Nemzeti Színház igazgatója szerint a két említett író életművének oktatása megkerülhetetlen abban is, hogy fel tudjuk dolgozni a legnagyobb nemzeti tragédiánkat, Trianont. – Nyirőt és Wasst olvasva hitforrásként is megélhető a trianoni katasztrófa, a műveikből az sugárzik, hogy van jövőnk, az Úristen tervez velünk – fogalmazott az igazgató, hozzátéve: a nemzeti kormányzat elképzelésével szemben álló alternatíva a liberálisoké, akik kisszerű, állandó bűntudatérzettől megnyomorított, folyamatosan igazodni, alárendelődni vágyó magyarokat szeretnének látni az országban.
– A kommunista téboly utóhatása, hogy kritizálják Wass és Nyirő bevételét. A Nemzeti alaptantervbe a Kárpát-medence nagy magyar szerzőit, a magyar irodalom és kultúra színe-virágát vették bele. A két említett író mellett a tananyagban ott van József Attila, a proletár költő, de megtalálható cigány szerző is vagy Herczeg Ferenc, a svábból lett magyar hazafi, aki a trianoni békediktátum ellen a nemzetközi irodalmi színtéren harcolt, 1944-ben pedig zsidókat mentett – közölte Szalay Károly író. Szavai szerint Herczeg Kék rókáját például még a Szovjetunióban is 40 évig játszották, csak itthon értelmezték eltorzítva az életművét – Nyirőéhez hasonlóan – egyes liberális körök.
Medvigy Endre, a Nyirő József munkásságát kutató irodalomtörténész lapunknak elmondta: Nyirő Tamási Áronnal együtt a két világháború közötti erdélyi magyar irodalom meghatározó személyisége volt. Magyarországon az erdélyi irodalmat gyakorlatilag rajtuk keresztül ismerhette meg a magyarság az említett időszakban.
Korábban Dörner György, az Újszínház igazgatója lapunknak nyilatkozva örvendetes dolognak nevezte, hogy eljött az az időszak, amikor a Nyirőhöz és Wasshoz hasonló alkotók is a kötelező tananyag részévé váltak.KÖZELEG A HATÁRIDŐA szeptemberben induló alap-, osztatlan mester- és mesterképzésekre, valamint felsőoktatási szakképzésekre 2020. február 15. éjfélig lehet jelentkezni – hívta fel a figyelmet a Facebookon Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő. Mint mondta, a kormányzati döntéseknek köszönhetően több hallgató kap esélyt egyetemi vagy főiskolai felvételre. (Sz. A.)Forrás: Magyar Nemzet
