Vadhajtások

Takaró Mihály: Soha nem kaptak a tanárok nagyobb szabadságot, mint most

Az irodalomtörténész a megújított alaptantervről a Credo című műsorban beszélt.

Takaró Mihály a beszélgetés elején elmondta: először is azt kell tisztázni, hogy mi egy Nemzeti alaptanterv lényege – és csak ekkor derül ki, hogy létezik-e (mint némelyek mondják) „túl nemzeti” alaptanterv.

A Nemzeti alaptanterv lényege, hogy meghatározza mindazon tanulási tartalmakat és pedagógiai módszereket, amelyek alapján egy iskolában kialakíthatjuk azt az állapotot, amely szerint nevelni szeretnénk a gyerekeinket. Ez döntő fontosságú, hiszen a Nemzeti alaptanterv preambulumában benne van, hogy akiknek ez leginkább szól, azok az iskolák és a tanárok.

– Tisztázni kell – hívta fel a figyelmet Takaró Mihály –, hogy a Nemzeti alaptanterv nem önmagában áll, ráépül a kerettanterv, amelyből az iskolák gyakorlatilag dolgoznak, ebben van benne minden részlet, hiszen az alaptanterv csak az alapokat fekteti le.

Önmagában az alaptantervről bírálatot mondani úgy, hogy nem ismerjük a kerettantervet, nem feltétlenül bölcs dolog.

Takaró Mihály, aki érintett a magyar nyelv és irodalom alap-és kerettantervi kidolgozásában, szintén elmondta: az első és legfontosabb újítás, hogy hetven-száz év után újból létrejött az a fajta kulturális kód, amely azt jelenti, hogy létezik újra műveltségsztenderd, egy állandó, minimális közös tudás és műveltség, amely lehetővé teszi, hogy Brassótól Pozsonyig,

ha valaki magyar iskolába jár, akkor ugyanazon a magyar kultúrán nevelkedjen föl – ez döntő kérdés volt.

 

Az alaptanterv megalkotóinak álláspontja, hogy a magyarság hazája a Kárpát-medence, így nem tettek különbséget lakhelye szerint magyar író és magyar író között, hiszen az ország mérete a történelem során többször is megváltozott – ami azonban itt keletkezett magyar nyelven, magyar írótól, az a magyar kultúra része. Éppen ezért

Trianon után egyetemes magyar kultúrát kell közvetíteni: ami a Kárpát-medencében keletkezett magyar irodalmi érték, annak az irodalmi kánonban van a helye.

Kialakult egy torz és egyoldalú, még a szocializmusból örökölt kánon, amely ezt a korszakot egyoldalúan, elfogultan és csonkán mutatja be,

és ezzel szakít az új irodalmi kánon.

és akkor ideológiai dolgokról még nem is beszéltünk, hiszen Kosztolányitól, Babitstól és Móricztól is lehetne olyan mondatokat idézni, hogy zavarba jönnének azok, akik idézetekkel kívánnak operálni – világított rá az irodalomtörténész.

Hatalmas felelőssége van annak a tanárnak, aki bemegy egy órára, és ott a mi gyerekeinket tanítja.

 

A tanár felelőssége nem csak abban áll, hogy mit tanít, hanem a példamutatásban is.

 

Forrás: Vasarnap.hu