Pozsony, 2020. február 23.2020. február 20-án a szlovákiai parlamenti választások televíziós vitáján, Pozsonyban készült kép Peter Pellegrini szlovák miniszterelnökrõl. Pellegrinit 2020. február 22-én éjjel magas lázzal járó felsõ légúti fertõzés miatt kórházba szállították. Szlovákiában február 29-én tartanak parlamenti választásokat.
MTI/EPA/Martin Divisek[/caption] A harmadik pozíció a sajtó által szélsőjobboldalinak, radikálisnak nevezett Kotleba – Mi Szlovákiánk Néppárté (Kotleba – Ludová strana Nase Slovensko) 9,8 százalékkal, Marian Kotlebával az élen (októberben 12,3%). A támogatottsági lista negyedik helyét a Progresszív Szlovákia-Együtt koalíció (PS/Spolu) 9,4 százalékkal (októberben 12,7%), ötödik helyét Család Vagyunk párt 7,2 százalékkal (októberben 5,9%), a hatodik helyét pedig a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) párt 7 százalékkal foglalná el (októberben 6,7%), míg hetedikként az Andrej Kiska exállamfő vezette Az Emberekért párt jutna be a parlamentbe 6,6 százalékkal (októberben 12%). Az utolsó felmérések szerint a kormánykoalíciós Most-Híd párt mellett nem kerülne be az új parlamentbe a szintén kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) sem. Az elsősorban a magyar szavazatokkal számoló Magyar Közösségi Összefogás (MKÖ) és a Most-Híd párt támogatottsága a felmérésben a parlamenti küszöböt jelentő öt százalék alatt maradt. A közös magyar lista összeállításáról az ősz folyamán folytatott ötpárti egyeztetések kudarcba fulladtak. Így a felvidéki magyarság körében érdemi támogatottsággal rendelkező két politikai erő, a tisztán magyar Magyar Közösség Pártja (MKP), illetve a Most-Híd szlovák magyar vegyespárt, nem közös listán, hanem néhány köréjük csoportosuló törpepárttal együtt indul. Az MKP, a Magyar Fórum és az Összefogás egy választási párt, a Magyar Közösségi Összefogás néven létrehozott formáció listáján indul, Bárdos Gyulával az élen. Az Érsek Árpád-féle Most-Híd viszont a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ), valamint egy szlovák törpepárt, az Esély (Šanca) és a Szlovákia Roma Kezdeményezése (RIS) nevű politikai csoportosulás jelöltjeit engedte fel a listájára. Magyar szempontból az a tét, hogy lesz-e magyar képviselő a pozsonyi parlamentben. Míg szlovák nézőpontból meg az, hogy lesz-e olyan erő, amelyik képes lesz a kormányalakításra: „Ha mi azt akarjuk, hogy legyen jövőnk, és magyar jövőnk legyen a saját szülőföldünkön, akkor nekünk képviseletre van szükségünk, és összefogásra van szükségünk. Mi az első lépést ezzel a csapattal, ezzel a jó programmal megtettünk, ha ehhez megkapjuk a választók támogatását, akkor biztos vagyok benne, hogy a következő időszak nem az egymással szembenállásról, nem az árokásásról, hanem az összefogásról fog szólni” – mondta Bárdos Gyula, a Magyar Közösségi Összefogás pártjának listavezetője. [caption id="attachment_54767" align="alignnone" width="1080"]
Berlin, 2019. augusztus 21.Angela Merkel német kancellár (j) Zuzana Caputova szlovák államfõt fogadja a berlini kancellári hivatalban 2019. augusztus 21-én.
MTI/EPA/Clemens Bilan[/caption] Zuzana Čaputová államfő szerint a választásokon való részvétel nem csupán a társadalmi összetartozás, hanem a modern hazafiság kifejezésre juttatása is: „Éljünk a jogunkkal, a lehetőségünkkel, és szavazzunk. Ne engedjük, hogy elvegyék a kedvünket, hogy megfélemlítsenek, hogy viszályt keltsenek köztünk, bízzunk magunkban. Gondoljunk arra is, hogy a választások nem az út végét, hanem egy új időszak kezdetét jelentik. A választások után is ugyanazt a levegőt fogjuk szívni, ugyanitt fogunk élni és közösen építeni a jövőt.” Čaputová szerint ennek a választásnak a legfontosabb tétje és lehetősége az, hogy az állam visszaszerezze a közbizalmat. Úgy véli, az új kormánynak komoly elvárásoknak kell majd megfelelnie, ezzel kapcsolatban türelmet és együttműködést kért.
Ha olyan társadalomban szeretnénk élni, amely megfelel az elvárásainknak, a követeléseinknek és a vágyainknak, morális kötelességünk élni a választójogunkkal. Minden aktív választó személyesen is hozzájárulhat ahhoz, hogy igazságos és büszke országunk legyen, egy olyan Szlovákia, amely mindannyiunk otthona.
A legfontosabb mind közül valószínűleg a '90-es évek végi választás volt, amikor világosan kiálltunk a szabadság és a demokrácia értékei mellett, egyszersmind pedig döntöttünk Szlovákia külpolitikai irányultságáról is. Bízom benne, hogy ez a társadalmi konszenzus a mostani választások után is megmarad.
A választás egyfordulós és arányos, az egész ország egy körzetnek számít. Az emberek pártlistákra szavaznak. A bejutási küszöb az önállóan induló pártoknak 5%, a 2 vagy 3 pártból álló pártszövetségeknek 7%, a 4 vagy több pártból álló pártszövetségeknek 10%. Állami támogatásban később a legalább 3%-ot elérő pártok részesülnek.A választáson a választók rangsorolják a jelölteket, azaz preferenciális szavazás folyik. A pártlisták közül egyet kell kiválasztani, és azon legfeljebb négy név előtti számot be lehet karikázni. Ha valamelyik jelölt neve előtti számot legalább az összes pártszavazat 3%-át elérő számú választó bekarikázta, akkor az illető a saját pártja listájának az elejére ugrik. Több előreugró jelölt esetén a kapott karikák száma alapján állítanak fel sorrendet. Ha nem szerepelnek karikák a szavazólapon, akkor azt automatikusan a lista első 4 jelöltjéhez számítják. A pártlistára leadott szavazat akkor is érvényes, ha a karikázást elrontja a szavazó.A külföldön tartózkodó szlovák állampolgárok szavazatukat postán küldhetik el. Nekik legkésőbb 35 nappal a választások napja előtt kézbesítenek a külföldi tartózkodási helyre egy lepecsételt borítékot a szavazólapokkal, a választási útmutatóval és egy felcímzett válaszborítékkal. A levélszavazatoknak legkésőbb a választások napja előtti utolsó munkanapig, azaz 2020. február 28-ig kell beérkezniük. (Körülbelül 300 ezer szlovák állampolgár él tartósan külföldön, közülük 30-50 ezer fő magyar nemzetiségű.)Összesen 150 mandátumot osztanak szét.Forrás: 888.hu
