„Egyáltalán nem vagyok meglepve, ugyanis Soros gyakorlatilag mindenütt ott van és mindenre ráteszi a kezét", jelentette ki Boštjan Zupančič a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) leghosszabb mandátumot kitöltött bírája az EJEB körül kirobbant Soros-botránnyal kapcsolatban. A Les valeurs actuelles tekintélyes francia konzervatív hetilap három héttel ezelőtt hosszú tényfeltáró riportot (zsurnaliszta szakzsargont használva, címlapsztorit) közölt arról, hogy szállta meg Soros a strasbourgi bíróságot. A V4NA nemzetközi hírügynökség most arról számolt be, hogy megszólalt a botránnyal kapcsolatban egy szlovén bíró, írja az Origo.
Ahogy a V4NA írja, Boštjan Zupančič a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) leghosszabb mandátumot kitöltött bírája. Miközben ő volt az EJEB 3. szekciójának elnöke, korábban a szlovén Alkotmánybíróság bírája volt (1993-1998), ahol a büntetőjogi szekciót vezette és nagyjából ugyanekkor (1995-1998) alelnökként dolgozott az ENSZ Kínzás elleni bizottságában Genfben. Ő az "Emberi jogok európai bírósága: egy visszatekintés 1998-2016" című könyv szerzője is. Zupančič most reagál azokra az információkra, amelyeket a Les Valeurs Actuelles hozott, hogyan és miként szivárogtak be Soros György emberei alapítványain keresztül az EJEB-be és befolyásolták az egyes döntéseket.
"Először is egyáltalán nem vagyok meglepve, ugyanis Soros gyakorlatilag mindenütt ott van és mindenre ráteszi a kezét. Ennek ellenére meg vagyok lepődve, hogy ez a jelentés nem számol be az EJEB bíráinak részrehajlásáról, pedig 18 évet töltöttem az EJEB-nél és részt vettem az ítélethozatalban. A gyakorlatban észlelhető az elfogultság, de tudatosan nem, különösen akkor nem, ha nem abból a hipotézisből indulunk ki, hogy részrehajlás lehetséges. Szerettem volna, ha ennek a jelentésnek a tartalma már korábban nyilvános lehetett volna. Visszatekintve már ugyanis csak néhány esetet tudok azonosítani, amikor kollégáim részrehajlása egyértelmű volt a végső döntések meghozatalakor."
Azaz, ha lefordítjuk a szlovén bíró szavait - " csak néhány esetet tudok azonosítani" - , mindez azt jelenti, hogy emlékszik több, feltűnően súlyos bírói hibára és megmagyarázhatatlan ítéletre. Egészen pontosan: csalásra. Vagyis, megerősítette egy bíró is a Les valeurs actuelles tényfeltáró riportjának állításait.
Zupančič szerint felmerül az a kérdés is, hogy ezeknek a bíróknak a részrehajlása mennyire volt tudatos. "Ezt már lehetetlen ellenőrizni", nyilatkozta a francia hetilapnak. (Voltaképpen a bíró arról beszél: vajon pusztán csak részrehajlóak voltak ezek a bírók, vagy egészen konkrétan Soros kedvéért hozták meg az adott, hibás ítéletet? - erre mondja azt, hogy ezt már nem lehet ellenőrizni.)
Hozzáteszi azt is, hogy "az EJEB saját doktrínája szerint a részrehajlás legkisebb látszata elegendő ahhoz, hogy hiteltelenné tegye az ítéleteket, és itt valójában ez a helyzet. Maga a bíróság egy átláthatatlan helyzetben működött, oda vezetett, hogy a bírák maguk nem figyeltek eléggé arra, hogy elfogulatlanok legyenek és nem érzékelték saját elfogultságukat vagy előítéleteiket. Az ECLJ (a tanulmány) felvetései alapján biztos vagyok abban, hogy ők maguk is csodálkoznak, mint például Jourdain úr Molière-nél és fogalmuk sincs, hogyan reagáljanak."
(A bíró Az úrhatnám polgár című vígjátékra utal. Címszereplője, Jourdain úr egyszerre fennhéjázó és egyszerre naiv, buta ember, aki a legevidensebb tényekre is rácsodálkozik. Frissen vásárolt beszédtanárától tudja meg, hogy ő - mint minden ember - prózában beszél. Addig ugyanis nem ismerte azt a szót, hogy próza.)
"Nem tudom, hogy az EJEB (a bíróság) megreformálható-e és meg tud-e szabadulni az ideológiai nyomástól" folytatja észrevételeit az egykori szlovén bíró. "Ahogy könyvemben is írom, az újonnan választott bíróság 1998-as reformját követően megfelelően működött. Az akkori nagy tudású bírák minden kétség és gyanú fölött álltak, mert egy nagy kaliberű bíró képes eltávolodni a külső megfontolásoktól (hatásoktól) és eljutni az igazságosságig. Ma már nem ez a helyzet. Az EJEB minősége súlyosan csökkent nagyjából 2005 óta és ennek az az oka, hogy kevésbé felkészült jogászokat vettek föl, olyanokat, akik nem mentesek az ideológiai befolyás alól."
Zupančič szerint, ha az Egyesült Királyság kivonul az Európa Tanácsból és az EJEB-ből, azzal kezdetét veszi a bíróság vége is. Vagyis, tovább romlik a bíróság helyzete és tovább erősödik Soros befolyása.
"Ennek a helyzetnek egyik oka talán az lehet, folytatja Zupančič, hogy a bírósági Hivatal tisztviselői ugyanolyan fontossá váltak, mint maguk a bírák. (A bírói hivatalban jogvégzett asszisztensek dolgoznak, olyanok, akik nem bírói státuszban vannak és feladataik közé jelentések, összegzések készítése, adminisztratív ügyek intézése tartozik, figyelik az eljárást rendes lebonyolítását stb.) Az ő felvételük és karrierjük ellenőrzése kizárólag az Európa Tanács feladatköre, a bíráknak ebbe egyáltalán nincs beleszólásuk. És ez annak ellenére van így, hogy ezek a kisegítő feladatokat ellátó jogászok éppen a bírákat kellene, hogy segítsék."
Azonban Zupančič azt is leszögezi, hogy ez a probléma nem áll fönn a luxemburgi székhelyű Európai Unió Bíróságánál (Cour de Justice de l'Union européenne), ahol a kisegítő jogászokat maguk a bírók választják ki. A strasbourgi EJEB-nél dolgozó jogi kisegítőket azonban „még biztonsági vizsgálatnak sem vetik alá. Ez a probléma jelentős mértékben az Európa Tanács és inkompetenciájának problémája", mondja Zupančič.
"Most pedig az a kérdés, hogyan fog az Egyesült Királyság reagálni ezekre az állításokra, tekintettel arra is, hogy az EJEB egyik nagy befizetőjéről van szó. Ha kivonul az Európa Tanácsból és annak bíróságából is, mint ahogy azt Theresa May már jelezte korábban, akkor ez az EJEB végének a kezdete lesz."
