Vadhajtások

A Vadhajtások cikke miatt, fel is jelentették a DK-s Homonnayt rémhírterjesztés bűntett gyanúja miatt

Bejelentést teszek ismeretlen elkövető ellen a 2012. évi C. törvény 337. § alapján
rémhírterjesztés bűntett gyanúja miatt.

Indoklás

2020. évi március hó 11. napon beszámoló jelent meg a vadhajtasok.hu oldalon Nagy [email protected]
került Homonnay: koronavírussal hergelt, börtönbe is kerülhet végre címmel:

(Cikkünk itt olvasható)

Az üggyel kapcsolatban felmerülhet a rémhírterjesztés bűntett gyanúja.

Btk. 337. § Rémhírterjesztés

337. § Aki közveszély színhelyén nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt
oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely a közveszély színhelyén alkalmas az emberek
nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére, bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

A hatályos Btk.-hoz képest a „közveszély színhelyén” kitétel kétszeres megjelenítése a
tényállásban egyértelművé teszi, hogy a rémhírterjesztés kizárólag akkor valósul meg, ha az a
közveszély színhelyén alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság
keltésére.

A bűncselekmény csak nagy nyilvánosság előtt követhető el, amelynek fogalmát a Záró Rész
határozza meg.
A bűncselekmény elkövetője bárki lehet, aki a közveszély színhelyén jelen van. A
bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

Magyarország Alaptörvényének IX. cikkének (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van
a véleménynyilvánítás szabadságához.
Magyarországon a véleménynyilvánítás szabad. Egy olyan alkotmányos alapjog, mely
elidegeníthetetlen, gyakorlása mindössze két korlátba ütközik. Az egyik korlát mások emberi
méltósága, melynek megsértését nem valósíthatja meg a véleménynyilvánítás, mivel az emberi
méltóság egy magasabb, korlátozhatatlan alapjog. Az emberi méltóság legfelsőbb jellegéhez
köthető a másik korlát is, mely szerint a véleménynyilvánítás nem sértheti a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji, vagy vallási közösségek méltóságát.
Az Alaptörvény fenti rendelkezéseit kiegészíti, és megerősíti a Magyar Köztársaság
Alkotmánybíróságának gyakorlata is.

Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) számú alkotmánybírósági határozatának III. rész 1.
pontjának első bekezdésében kimondta, hogy pusztán a gondolat nem lehet büntetőjogi
felelősségre vonás alapja. Ezzel az Alkotmánybíróság körülhatárolja a véleménynyilvánítás
szabadságát, mely szerint vélemény akkor értelmezhető, ha az mások számára kinyilatkoztatott.
A határozat III. rész 2.1. pontjának harmadik bekezdése kimondja, hogy a véleménynyilvánítás
szabadságának kitüntetett szerepe van az alkotmányos alapjogok között, ez a kommunikációs
jogok alapjogának tekinthető. Ezzel a véleménynyilvánítás joga kiemelésre kerül az
alkotmányos alapjogok közül, mivel egy demokratikus jogállam olyan elengedhetetlen eleme,
amely nélkül a társadalmi fejlődés, a társadalmi együttműködés kiüresedne, majd idővel
leépülne. Erre figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadsága kiemelten fontos egy
demokratikus jogállamban.

A határozat III. rész 2.2 pontjának harmadik bekezdése kifejti, hogy az állam kötelezettsége az
alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme. Egyéni alapjog esetében nem csak a tartózkodás,
hanem annak érvényesüléséről történő gondoskodás is. Ezzel a határozat kimondja, hogy az
állam aktívan kell szerepet vállaljon abban, hogy az egyén véleménynyilvánítási joga
kifejezésre kerülhessen.
Ehhez tartozóan ugyanezen pont negyedik bekezdésében a határozat tovább részletezi az ehhez
kapcsolódó elemzést, mely szerint az egyéni véleménynyilvánítás joga egy szubjektív jog.
Ugyanakkor viszont a szabad véleménynyilvánítás feltételeinek megteremtése egy objektív
joga az egyénnek. Így lesz a véleménynyilvánítás egy védett érték. Az egyén maga dönti el,
hogy véleményét kinyilvánítja-e. Erre senki nem kötelezheti, és ebben senki sem
akadályozhatja meg. Az egyénnek minden esetben fennálló joga van ahhoz, hogy biztosítva
legyen számára, hogy véleményét bármikor, bármilyen formában kinyilvánítsa.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta továbbá a véleménynyilvánításhoz való alkotmányos alapjogot
a 18/2000. (VI. 06.) számú alkotmánybírósági határozatában, mely a rémhírterjesztés
büntetőjogi tényállása kapcsán keletkezett.
A határozat III. rész 2. pontjának második bekezdése kimondja, hogy a véleménynyilvánítás
szabadságához való jog a véleményt annak érték- és igazságtartalmára tekintet nélkül védi
egészen addig, amíg külső korlátba nem ütközik. Ezek a külső korlátok pedig az emberi
méltóság, illetve ahhoz kapcsolódó, alkotmányosan védett elemek.
A határozat III. rész 2. pontjának harmadik bekezdése kimondja, hogy a véleménynyilvánítási
szabadság alapvető célja a lehetőség biztosítása arra vonatkozóan, hogy az egyén mások
véleményét formálja, illetve hogy meggyőzzön másokat az általa képviselt álláspontról.
A határozat III. rész 2. pont negyedik bekezdése kitér a vélemény minőségére: az értékítélet, a
személyes vélemény is beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába akkor is, ha értékes,
vagy értéktelen, igaz vagy hamis, illetve észérveken, vagy érzelmeken alapul.

Magyarország Kormánya 2020. évi március hó 05. napon meghosszabbította a tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzetet.

A közveszélyen olyan helyzetet kell érteni, amikor meg nem határozható vagy nagyobb számú
meghatározott embert személyi sérülés, illetve jelentős értékű javakat anyagi kár
bekövetkezésének reális lehetősége fenyegeti. Az ilyen fenyegetés megvan, hiszen tömeges
bevándorlás okozta válsághelyzet akkor rendelhető el, ha a migráció „valamely magyarországi
település közbiztonságát, közrendjét vagy a közegészségügyet közvetlenül veszélyezteti”. Ebből
az következik, hogy a közbiztonságot mindenütt közvetlenül veszélyeztető körülmények állnak
fenn, különben nincs válsághelyzet.

A tömeges bevándorlás okozta válsághelyzettel érintett területen a közbiztonság, a közrend
vagy a közegészségügy közvetlen veszélyeztetettsége merül fel, míg közveszély színhelyén a
veszélyeztetettségen túlmutató, a sérelem valószínűségét közvetlenül magában rejtő, már
kialakult állapotot értünk.
Angyal Pál büntetőjogász álláspontja szerint: „közveszélyről akkor beszélünk, amikor
személyeknek vagy dolgoknak egyénileg meg nem határozott, tehát korlátlan köre oly helyzetbe
kerül, mely azok megsemmisülésének vagy sérelmének valószínűségét rejti magában”.

2020. évi március hó 04. napon igazoltan Magyarországon is megjelent az új koronavírus. A
kormány kiemelten kezeli a koronavírus-járványt, az Operatív Törzs folyamatosan működik. A
járvány megelőzéséhez mindenki együttműködésére és felelősségvállalására szükség van.

A Be. 29. §-ának (1) bekezdése alapján az ügyészség hatáskörét és illetékességét általában
annak a bíróságnak a hatásköre és illetékessége határozza meg, amely mellett működik.
A Be. 4. § (1) bekezdése alapján az ügyészség és a nyomozó hatóság a tudomására jutott
közvádra üldözendő bűncselekmény miatt hivatalból megindítja a büntetőeljárást.
Indítványozom, hogy az ügyben a tényállás tisztázása érdekében a Be. 380. § (1) bekezdése
alapján a Tisztelt Ügyészség rendeljen el feljelentés-kiegészítést.

A vonatkozó rendelkezések alapján az ügy kivizsgálását, szükség esetén nyomozás
megindítását, az esetleges elkövető felkutatását, illetve a bűncselekmény gyanújának
megállapítását kérem, írta Tényi István a szerkesztőségünknek is megküldött levelében.

Várjuk a fejleményeket, természetesen beszámolunk róla.