Kettős mércére hívta fel liberális képviselőtársa figyelmét Nicolaus Fest, az Alternatíva Németországnak (AfD) európai parlamenti képviselője, az EP Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottságának (LIBE) tagja. Lapunkhoz is eljuttatott levelében Fest azt vetette fel Sophie in ’t Veld Veldnek, a holland liberális D66 képviselőjének, hogy ha már olyan gyakran fejezi ki aggodalmát a jogállamiság helyzete miatt Magyarországon, Máltán, Szlovákiában és Lengyelországban, mikor vet egy alaposabb pillantást Németországra.
Felidézte, március 10-én antifasiszta aktivisták porig égették az autóját, és ez körülbelül a hatvanadik olyan eset volt, amikor AfD-s politikusok autóját vagy otthonát támadták meg. Azóta két másik kollégája, közte Tino Chrupalla országos szóvivő autóját is felgyújtották. Rendőrségi adatok szerint a politikusok és párthelyiségek elleni erőszak túlnyomó többsége az AfD-t éri, sőt, az Antifa mozgalom tagjai olyan szállodákat és éttermeket is megtámadnak, amelyek bérbe adnak helyiségeket a bevándorlásellenes pártnak. Berlinben gyakorlatilag lehetetlen bérbevehető helyiséget találnia a legnagyobb német ellenzéki pártnak. Fest rámutatott, mindez nem újdonság, évek óta tart, a kormányzó pártok pedig semmit sem tesznek ellene, szerinte ugyanis attól tartanak, hogy folyamatosan erősödő AfD az ő állásaikat, befolyásukat és hatalmukat veszélyeztetné.
[caption id="attachment_65770" align="alignnone" width="2048"]
Nicolaus Fest[/caption]
A német politikai spektrum baloldalához tartozó pártok a képviselő levele szerint nem csak hogy tartózkodnak az Antifa mozgalom elleni fellépéstől, hanem támogatják is „a baloldali terrorizmust”. Emlékeztetett, az Antifa hivatalos weboldalának számító Indymedia büszkén számolt be arról, hogy a mozgalom szorosan együttműködik a Baloldal (Die Linke) parlamenti párt két berlini képviselőjével és zöldpártiakkal is. A berlini városi és tartományi vezetést alkotó pártok – a Baloldal, a Zöldek és a szociáldemokrata SPD – tagjai rendszeresen mutatkoznak együtt tüntetéseken a „fekete blokkal”, azaz az Antifával. Angela Marquardt, aki a Baloldal korábbi politikusa, aki átlépett az SPD-be, 2018-ban a párt lapjában azt írta: „a jobboldali pártok elleni küzdelemben az SPD-nek szüksége van az Antifára”.
Fest szerint az említett pártok nem fognak fellépni „az egyesült baloldal terrorista szárnyának” tartott Antifa ellen, és csak idő kérdése, hogy a mozgalom tagjai mikor ölik meg az AfD valamelyik tagját. Felidézte, Frank Magnitz parlamenti képviselőt 2019 januárjában hátulról leütötték az utcán, ügyében pedig azóta sincs fejlemény, ami nem meglepő, mert ha AfD-sek elleni támadásokról van szó, a nyomozások nem túl alaposak. Fest emlékeztette in ’t Veldet, hogy régóta tudni lehetett a máltai és szlovákiai korrupciós ügyekről, mégis összesen három gyilkosság kellett ahhoz, hogy az EP foglalkozzon is vele – kérdés, mire várnak Németország esetében.
Az AfD-s képviselő hangsúlyozta, osztja in ’t Veld egyes aggodalmait más országokkal kapcsolatban, de azt is fel kell ismerni, hogy teljesen aránytalanná vált a Lengyelországra és Magyarországra háruló figyelem. „Lengyelországban és Magyarországon nem gyújtják fel rendszeresen az ellenzéki politikusok autóját, nincsenek folyamatos támadás alatt a párthelyiségeik, könnyedén találnak helyet rendezvényeket tartani anélkül, hogy ezért hátrányos következmények érnék a bérbeadókat, a politikusaiknak nem kell félteniük a testi épségüket és az életüket” – mutatott rá.
Fest szerint a LIBE demokráciáért, jogállamiságért és alapjogokért felelős monitoring csoportjának (DRFMG) ki kellene terjesztenie a tevékenységét, mert bár a koronavírus-járvány elleni intézkedések valóban több országban is sértik az alapjogokat, csak egy országban jár-kel szabadon egy terrorszervezet és támadja meg rendszeresen büntetlenül a legnagyobb ellenzéki pártot. Ráadásul – tette hozzá – ha jobban odafigyelnének Németországra, az erős üzenetet küldene minden uniós országnak, egyértelműsítené, hogy a DRFMG-t nem befolyásolja, hogy egy ország keleti vagy nyugati, mennyit fizet be a költségvetésbe és hogy mikor lesz soros elnök (júliusban Németország veszi át a stafétát).
A német alkotmányvédelmi hivatal egyébként már tavaly óta megfigyelés alatt tartja az AfD-t. A legnagyobb ellenzéki pártot rendszeresen éri az a vád, hogy kapcsolatot tart fenn erőszakos cselekményektől sem visszariadó szervezetekkel – ezt a párt vezetői rendre tagadják. A Die Zeit a napokban arról írt, hogy még alaposabban ellenőriznék a párt brandenburgi szervezetét és annak vezetőjét, a hatóság szerint szélsőjobboldali Andreas Kalbitzot. A helyi pártvezető állítja, ugyan valóban szerepelhet egy azóta betiltott szélsőséges ifjúsági szervezet, a Hazafias Német Ifjúság (HDJ) kontaktlistáján a neve, mert elment egy eseményükre, de sosem volt a tagjuk. A HDJ is szerepel azon szervezetek listáján, amelynek tagjait nem veszi fel a soraiba az AfD.Forrás: Magyar Hírlap 
