Vadhajtások

Újra keresi a rendőrség a romagyilkosságok felbujtóit – Az elsőrendű elítélt állítja: jobbikos körök támogatták őket

Újra nyomozást rendelt el a rendőrség a romagyilkosságok elvarratlan szálai ügyében, a PestiSrácok.hu információi szerint ebben az eljárásban az esetleges felbujtókat, finanszírozókat és tettestársakat keresik. A lap úgy tudja, a nyomozás megindítása összefüggésben áll azzal, hogy a gyilkosság-sorozat elsőrendű elitéltje, Kiss Árpád több információval segíthette a hatóságokat. A férfi egyébként szerdán levelet is küldött a portálnak.

Ebben arról ír, hogy a Jobbikhoz közel álló körök tippekkel és anyagi támogatással segítették a halálbrigádot. Nem ez az első, amikor Kiss a politikát is belekeverte a hat áldozat halálával végződött bűntettbe. Emlékezetes, korábban arról számolt be, hogy a Gyurcsány-kormány idején szándékosan engedték megtörténni a bűncselekmény-sorozatot, abban a reményben, hogy polgárháborús helyzetet teremtve a szocialisták majd tovább maradnak hatalomban.

A cigánygyilkosságok elvarratlan szálai ügyében, a Pest Megyei Főügyészség felügyeletével folytat nyílt nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) – tudta meg a PestiSrácok.hu. A hatóságok a lap információi szerint ebben az eljárásban az esetleges felbujtók, finanszírozók és tettestársak után kutatnak. Úgy tudják, a halálbrigád vezetőjének tartott Kiss Árpádnak eredhetett meg a nyelve, aki szerdán még levelet is küldött a portálnak, de erről később.

A ROMAGYILKOSSÁGOK

Ismert, a romagyilkosságok ügyében született vádirat szerint Kiss Árpád első-, Kiss István másod- és Pető Zsolt harmadrendű vádlott 2007 végén, 2008 elején arra az elhatározásra jutottak, hogy mivel az igazságszolgáltatás nem megfelelően látja el feladatát a romák által elkövetett bűnesetek kapcsán, saját kezükbe veszik a „rendcsinálást: fegyveres támadásokat hajtanak végre romák lakta házak ellen, hogy félelmet keltsenek az ott élőkben, illetve felhívják a figyelmet a fenti „problémára”. Többször tartottak lőgyakorlatot, majd az elsőrendű vádlott 2008. július 2-án két lövést adott le a debreceni menekülttábor egyik épületének ablakára. Ugyanazon év július 21-én késő este az első-, a másod- és a harmadrendű vádlott Galgagyörkön sörétes és golyós fegyvereikből tüzet nyitottak az általuk kiválasztott házra, de sérülést senkinek sem okoztak. A piricsei támadást szintén a három vádlott követte el 2008. augusztus 8-án.

APÁT ÉS FIÁT IS MEGGYILKOLTÁK

Ezen a helyszínen a fegyvereken kívül Molotov-koktélt is használtak. Az egyik égő épületből menekülő sértett nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. A támadássorozat 2008. szeptember 5-én Nyíradony-Tamásipusztán folytatódott, itt Kiss Árpád lőtt a kiszemelt, romák lakta házra; senki sem sérült meg. Szeptember 29-én a három főből álló csapat Tarnabodon lőtt rá egy romák lakta utcában lévő több házra, de senkit sem sebesítettek meg. A félresikerült akció után alig egy hónappal Nagycsécsen, a község szélén álló házakra dobtak Molotov-koktélt, majd sörétes fegyvereikből lőni kezdtek az ablakokra. A támadásban ketten meghaltak, egy ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett. Az első- és a másodrendű vádlott Alsózsolcán folytatta a támadásokat; itt nem éjjel, hanem késő délután, a Sajó túlpartjáról lőttek, életveszélyesen megsebesítve egy férfit. 2009. február 23-án Tatárszentgyörgyön dobtak Molotov-koktélt a kiszemelt ház padlására és egyik szobájába. Az égő épületből menekülő apára és két gyermekére a másodrendű vádlott nyitott tüzet. A férfi és négy és fél éves kisfia meghalt, a másik gyermek súlyosan megsérült.

A gyilkosságok végrehajtói súlyos büntetéseket kaptak, de a felbujtók és a tettestársak eddig homályban maradtak. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A következő, tiszalöki támadásba sofőrként Csontos István negyedrendű vádlottat is bevonták, mert úgy vélték: négyen még eredményesebbek lehetnek. 2009. április 22-én a házából kilépő roma férfit az elsőfokú ítélet szerint szerint Kiss Árpád lőtte mellkason. 2009. augusztus 7-én Kislétán már be is mentek a kiszemelt házba, ahol a golyóval átlyukasztott ajtó mögött egy gyermeket sebesítettek meg, míg anyját az ágyában lőtték agyon.

Kiss Árpádot, Kiss Istvánt és a harmadrendű vádlott Pető Zsoltot 2013. augusztus 6-án a Budapest Környéki Törvényszék első fokon tényleges életfogytig tartó fegyházbüntetésre, míg a tiszalöki és kislétai gyilkosságnál sofőrként segédkező Csontos Istvánt 13 év fegyházbüntetésre ítélte. Utóbbié másodfokon jogerőre emelkedett, Kissék esetében a Kúria hozta meg a végső döntést, és hagyta helyben a korábbi ítéleteket.

KIPAKOLT AZ ELSŐRENDŰ VÁDLOTT

A több éve jogerősen lezárult romagyilkosságok ügyében, már a vádlottak elfogása után is felvetődött: a négy férfinek több segítője is lehetett. A nyomozás és a tárgyalássorozat azonban nem adott választ a rejtélyre, így csupán találgatások láttak napvilágot. Erre adhat választ a nemrég elrendelt rendőrségi nyomozás, igaz, a gyilkosság-sorozat további, eddig meg nem válaszolt kérdései tekintetében a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) és a Terrorelhárítási Központ (TEK) egyszer már végzett titkos vizsgálódást, ám akkor nem került sor nyílt nyomozás elrendelésére. Csupán a besenyszögi fegyverrablásban folyt a romagyilkosok ismeretlen társai ellen hajsza, de már azt az eljárást is megszüntették.

A vádlottaktól lefoglalt egyik besenyszögi vadászfegyver. Fotó: Police.hu

Az elsőrendű elitélt ügyvédje – Józsa Edina – útján levelet küldött portálunknak, amelyben többek között arról írt, hogy szerinte a szerepek máig nem tisztázódtak és az igazán kényes kérdések eddig nem kerültek terítékre. Kiss Árpád szerint a felbujtók, akik megúszták a felelősségre vonást, „önkormányzati tisztséget kaptak és vidéken lapulnak”.

Mint írta,

az alapeljárás során egyértelműen körvonalazódott a fajgyűlölő propaganda és a bűncselekmény sorozat közötti konkrét összefüggés. A fajvédő propaganda a Jobbik politikai terméke. Aki előállította és terjesztette, azt büntetőjogi felelősség terheli. A problémás kistelepülések a gyűlöletbeszéd és a Magyar Gárda felvonulások által lettek célponttá.

Hozzátette azt is, hogy

a 2008. évi galgagyörki pogromot mindenki büntetlenül úszta meg. Pedig ez a kézivezérelt esemény indította el a hat áldozat halálával végződött, szegregátumok elleni támadássorozatot. Itt nem valamiféle absztrakt összefüggésről van szó. Nem véletlen, hogy a gyilkosságokhoz vezető első támadás szintén Galgagyörkön történt, a tipp és az anyagi eszközök a Jobbikkal kapcsolatban álló, ultra radikális körtől származtak. Ez a szponzoráció akkor sem hátrált meg, amikor 2008. november 2-án éjjel Nagycsécs település határában, Pető Zsolt elítéltnél elszakadt a cérna, és kivégzett egy családot. Legkésőbb ekkor az elfogáshoz szükséges összes információ már rendelkezésre állt, a szokásos kriminalisztikai adatokat a rendőrség összegyűjtötte, de az ismert, erőszakra hajlamos neonácik aktáit a Laborc Sándor, később Ficsor Ádám irányítása alá rendelt Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) visszatartotta – írta levelében Kiss Árpád.

Az NBH-val kapcsolatban az elsőrendű elítélt azt is megjegyezte, hogy szerinte visszafogták az ismert radikálisok szoros ellenőrzését.

Ebbe a sorba illeszkedik az a manipuláció is, hogy megtiltották Kiss István elítélt telefonbeszélgetéseinek a lehallgatását

– tette hozzá Kiss Árpád, aki utalt arra a már nyilvánosságra került botrányra, hogy  a 2004 óta ellenőrzés alatt álló Kiss István megfigyelését éppen akkor szüntette meg a Nemzetbiztonsági Hivatal, amikor fegyverbeszerzésre készült. Ez, az elsőrendű elitélt szerint az akkori szocialista kormányzat utasítására történt. A „szakmai” hibát még Ficsor Ádám, polgári nemzetbiztonsági szolgálatokat irányító tárca nélküli MSZP-s miniszter is elismerte és elmondta, már előbb is elfoghatták volna az elkövetőket. Kiss Árpád az ügy kulcsmomentumának nevezte levelében, hogy Gyurcsány Ferenc és politikus-társai megjelentek a sorozatgyilkosság egyik tárgyalásán.  A látogatás azért is különös volt, mert az előzetes tervek szerint aznap kellett volna folytatnia a vallomását Csontos István negyedrendű vádlottnak, ám a férfi pont aznap, a volt kormányfő jelenlétében jött rá, hogy nincs több mondanivalója.

Csontos István valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal beszervezte Fotó: PestiSrácok.hu

A NEGYEDRENDŰ A KBH EMBERE VOLT

Csontos Istvánról tudni kell, hogy valaha hivatásos katonaként szolgált, és őt ezalatt a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) beszervezte. Noha a KBH 2008 júliusától folyamatos kapcsolatban állt az NNI-vel a romagyilkosságok ügyében, mégsem adott át semmilyen általa tudott információt Csontosról a nyomozó hatóságnak. A kapcsolatot a szervezet és Csontos volt tartótisztje, H. Ernő is tagadta: a Honvédelmi Minisztérium még 2013 augusztusában közölte a nyilvánossággal, hogy a romagyilkosságok ügyében súlyos mulasztások történtek a Katonai Biztonsági Hivatalnál, hiszen a titkosszolgálati vezetők a KBH titkos kapcsolatát a romagyilkosságok negyedrendű vádlottjával Szekeres Imre volt honvédelmi miniszter, a nyomozó hatóság és az ügyet vizsgáló parlamenti bizottság elől is eltitkolták. Az ügyben indított vizsgálat súlyos mulasztásokat állapított meg, ami felveti a KBH korábbi vezetőinek felelősségét. Mivel a romagyilkosságok vizsgálatában minden eljáró hatóságot félrevezetett a Katonai Biztonsági Hivatal és egyik tanúként meghallgatott munkatársa, ezért büntetőeljárás indult. A bűncselekményben az elhárítótiszt akkori főnökei is közreműködhettek. Hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás miatt egyébként végül vádat emelt a Központi Nyomozó Főügyészség négy katonai titkosszolgával szemben, de a zárt ajtók mögött zajló ügyben végül mindenkit jogerősen felmentettek.

Az elsőrendű vádlott szerint a Gyurcsány-kormány a káoszban volt érdekelt. Fotó: Horváth Péter Gyula/PestiSrácok.hu

A Magyar Nemzet korábban arról számolt be, hogy Kiss Árpád perújítást is kezdeményez, és abban a Gyurcsány Ferenc vezette kormányok és titkosszolgálatok felelősségét vizsgáltatná. Szerinte titkosszolgálati provokáció volt a nekik felrótt támadás Galgagyörkön, az akkori kormányzat pedig – saját hatalmának megtartása reményében – csaknem polgárháborús helyzetbe sodorta az országot. A PestiSrácok.hu információi szerint a perújítási indítványban több új bizonyítékot is megnevez Kiss és jogi képviselője, Józsa Edina. Erre egyébként szükség is, van, mert perújítást csak akkor rendel el a bíróság, ha az előkerült új bizonyítékok érdemben változtathatják meg a jogerős ítéletet. Azt persze meg kell jegyeznünk, hogy gyakran előfordul, hogy jogerős szabadságvesztésüket töltő elítéltek keresik meg a nyomozó hatóságokat különböző indokokkal, ám ebben az esetben értesülésünk szerint Kiss Árpád releváns információkkal is tudta segíteni a nyomozókat. 

 

 

Forrás: Pestisrácok.hu