Wellmann György | Fotó: Pesti Srácok
Úgy tűnik tehát, hogy Wellmann György számára édesmindegy, hogy milyen ügyben kell ítéletet hoznia, a lényeg, hogy a magyar emberek kárára, az általános igazságérzettel szemben döntsön.
Forrás: 888.hu Ugyanaz a bíró ítélt meg százmilliót a gyöngyöspatai cigányoknak, aki cserben hagyta a devizahiteleseket
Wellmann György a „becsületes” neve.Ugyanannak a bírónak, Wellmann Györgynek a tanácsa hagyta jóvá a gyöngyöspatai tanárverők és iskolakerülők százmilliós kártérítését, aki korábban kulcsszerepet játszott abban, hogy a Kúria a bankoknak kedvezve érvényesnek minősítette a devizahitel-szerződések árfolyamkockázatát, ezzel rengeteg adóst taszítva kilátástalan helyzetbe – írta meg a Pesti Srácok.
A portál kíváncsi volt, hogy kik döntöttek a „szegregált” gyöngyöspatai cigányok százmilliós kártérítéséről, ezért a Kúria sajtóosztályához fordultak. A válaszból kiderült, hogy az ügyben döntő bírói tanácsban a tanácsot vezető Wellmann György mellett Pataki Árpád és Bajnok István szerepelt.
Wellmann György neve sokak számára ismerősen csenghet, ő volt az, aki a Kúria polgári kollégiumának vezetőjeként kulcsszereplő volt egy olyan jogegységi határozat meghozatalában, amely sok devizahitelest minden reményétől megfosztott. 2014 júniusában maga Wellmann számolt be ennek a jogegységi határozatnak a tartalmáról a sajtónak. Wellmannék kimondták: szerintük nem ütközik jogszabályba és jó erkölcsbe a devizaalapú kölcsönszerződés, és nem tekinthető uzsorás vagy színlelt szerződésnek sem.Ráadásul leszögezték: nem minősíthető érvénytelennek az a szerződés, amely banki árfolyamkockázatot tartalmaz, csak ha az ügyfél saját maga tételesen bebizonyítja, hogy nem tájékoztatták őt megfelelően annak veszélyeiről. Ez a jogegységi határozat aztán sok száz, sok ezer adósnak az utolsó lökést jelenthette a szakadékba. Hiszen ettől kezdve az árfolyamkockázatra alapozott perindítások zöme kudarcra volt ítélve. Márpedig az adósok pluszterheinek 80 százaléka épp az árfolyamkockázatból származott (nem pedig az egyébként érvénytelennek minősített árfolyamrésből, ami mindössze a terhek egy-két százalékát jelentette).
Wellmann György 2016 áprilisában újabb botrányba keveredett. Kiszivárgott egy levele, amelyet a Bankszövetség alelnökéhez és főtitkárához címzett, s amelyben bocsánatot kért a Bankszövetségtől egy előző év decemberében született, a devizahitelesekre nézve kedvező döntés miatt. Ráadásul Wellmann megígérte, hogy a legfőbb bírói fórum – bankokra nézve kedvezőtlen – ítélete nem lesz irányadó a későbbi, hasonló ügyekben hozott döntésekre.
